Különleges dzsámit rejt a Vértes ott, ahol a szerzetes „Gandalf” csodát tett

A Kuny Domonkos Múzeum Vértes várak és romok című sorozatában ezúttal Fejér megye egyetlen ma is álló középkori eredetű, sziklára épült kővárával foglalkozott. A múzeum 9. része a csókkői vár történelmét bontotta le részletesen és kiemeltek egy igazán különleges és egyedülálló építményt, amit a feltárások során találtak meg – olvasható a Facebook oldalukon.

A vár régészeti kutatásai csak az 1960-as években kezdődtek meg és véglegesen 2017-ben zárták le. A feltárás során egy olyan építményt fedeztek fel, ami Magyarországon mind a mai napig egyedülállónak számít, egy dzsámit. Különlegessége, hogy a kőlábazatának nagyon kicsi az alapterülete, melynél azonban a felépítmény nagyobb és nagy valószínűséggel faszerkezetű lehetett - írja a kemma.hu.

Külső formájában az oszmán építészet jellegzetes, konzolokra vagy oszlopokra kiülő, faszerkezetű felépítménnyel rendelkező régi lakóházaihoz hasonlíthatott. Alaprajza téglalap formájú, a bejárat a rövidebb, északnyugati oldalon nyílt. Ilyen faszerkezetű felmenő résszel rendelkező dzsámit csak innen, Csókakőről ismerünk ma Magyarországon – olvasható az összeállításban.

Korábban már foglalkoztunk a sok gazdát látott várhoz tartozó híres történelmi alakkal, Brindisi Szent Lőrinccel, akinek története szorosan összefűződik Csókakő meghatározó eseményeivel. A várat háromszor is elfoglalták a törökök és mielőtt 85 évre teljes mértékben átvették volna felette a hatalmat 1601-ben Brindisi Szent Lőrinc tábori papként segített visszafoglalni Székesfehérvárt.

Egy legendés történet például egy az egyben olyan, mintha Gandalf közbelépését idéznénk fel a Helm-szurdoknál, amikor lóháton, kezében immár fehér botjával visszatérve megfordítja a csatát. Lőrinc atya is lóháton, kezében kereszttel, harsány hangon buzdította a katonákat, mit sem törődve a körülötte fütyülő golyókkal. Hősként viselkedett, és az ő lelkesítésével végül a keresztény seregek legyőzték a háromszoros túlerőben lévő törököket.

Főnixként tért vissza Csókakő

A vár a 13. században épült a Csák nemzetség által és kifejezetten fontos stratégiai helyzetben volt. Nem csak Fehérvári királyi székhelyhez volt közel, de a vár alatt haladt el a Fehérvárt és Győrt összekötő főút. Sokan emlékezhetnek még a tihanyi alapítólevél híres mondatára, ami a vár alatti útról tesz említést: „Fehérvárra menő hadi út”. Az első írásos emlék azonban magáról Csókakőről csupán a 13. század végéről van. A kezdetektől egészen az 1600-as évek végéig vagy egy tucatszor cserélt gazdát a híres vár. Ám miután az 1800-as években villámcsapás érte romlásnak indult, ami nem meglepő, hiszen Lamber gróf, a tulajdonos innentől fogva elhanyagolta.

Romja a 20. századra életveszélyessé vált. Új életet csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága lehelt az építménybe, amelyet mára jelentős részben helyreállítottak. Ez tehát Csókakő legnagyobb vonzereje, melynek hírnevét tovább öregbítik a több mint húsz éve megrendezett Csókakői Várnapok, amelyre távolabbi településekről is eljönnek.