Gondokat okozhat, ha elmulasztjuk a kéményünk karbantartását

A lakosságra vonatkozóan a jogszabályok úgy fogalmaznak, hogy nem a szolgáltatónak kell számon tartania, melyik házban mikor kell elvégezni a soron következő tisztítást, hanem erre a tulajdonosoknak kell figyelniük, összegezte Bartos Tamás, a Kémény Zrt. vezérigazgatója. – A feladatot megrendelésre kell elvégeznünk, de ettől függetlenül kéményseprőink az év minden napján járják az utcákat, és csengetnek be az ingatlanokba – mondta a vezérigazgató.

Minden évben lehet hallani olyan esetekről, amikor kéménytüzek alakulnak ki, vagy szén-monoxid-mérgezés történik. Bartos Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte, ezek egyik legfontosabb tényezői az égéstermék-elvezetők, azaz a kémények.

– A kémények karbantartása elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk fűteni, biztonságban tudjuk magunkat, családunkat, ingóságainkat és ingatlanjainkat egyaránt – hangsúlyozta a szakember azzal kapcsolatban, miért is fontos a tüzelőberendezések és a hozzájuk kapcsolódó elvezetők rendszeres tisztítása, ellenőrzése.

Bartos Tamás elmondta, felfedezhetünk különböző problémákat, de tulajdonképpen ezek mindegyike előfutára lehet egy későbbi kéménytűznek, vagy szén-monoxid-visszaáramlásnak. Kiemelte, vannak közbeeső jelek, mint például egy kémény kátrányosodása, ami a szilárd tüzelésnél fordulhat elő.

– A kátrányosodás kialakulása is a karbantartás hiányára vezethető vissza, ennek vannak jelei, amik egyébként kellemetlenek. A kémény elkezd foltosodni, barnás színű elváltozás jelenik meg, akár bent a lakásban is – emelte ki a vezérigazgató. Mint mondta, ezek a foltok úgy néznek ki, mintha leázott volna a fal, és rendkívül kellemetlen, kénes, szúrós szagot árasztanak. Hangsúlyozta, mindez önmagában még nem probléma, viszont már az egyik jele annak, hogy az elvezetővel valami nincs rendben, aminek hosszabb távon következménye lehet akár egy kéménytűz is. Bartos Tamás elmondta, a kémény belső falán az el nem égett gázokból kirakódó szén és a nedvesség gyakorlatilag egy szurokréteget alkot, amit az ingatlan használója a már említett foltok megjelenésével észlelhet. – Ebből még önmagában nincs probléma, a kellemetlenségeken kívül, viszont ez a későbbiekben meg is gyulladhat, ha például egy kicsit szelesebb idő van, vagy az ember jobban megrakja a tüzelőberendezést. Ha ez a kátrány belülről meg­gyullad, akkor beszélhetünk kéménytűzről, amiből aztán akár lakástűz is származhat – emelte ki a vezérigazgató.

A szilárd és a gáztüzelésű rendszerek kivezetői között nem csak a felmerülő problémák jelentenek különbséget, más-más az előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie két tisztítás között. Bartos Tamás elmondta, a fa-, vagy egyéb szilárd tüzelésű rendszerek esetében a jogszabály szerint évente kell megismételni az ellenőrzést, míg a gáztüzelés esetében két évre nyúlik ez az idő. Kiemelte viszont, hogy a két év hosszú idő, ezalatt bármi történhet, ami problémát okozhat.

Az olyan ingatlanokban, ahol gáz- és szilárd fűtés is működik, természetesen a szűkebb, tehát az egyéves határidőt kell figyelembe venni. A vezérigazgató kiemelte, ha már ott van a kéményseprő, érdemes megnézetni a gázkéményt is, még akkor is, ha nem telt le a két év. Bár utóbbinál lényegesen kisebb lerakódással kell számolni, mivel nincs hamu- és koromképződés, de ez az idő elég hosszú ahhoz, hogy pókok hálót szőjenek vagy akár madarak rakjanak fészket bele. A szakember elmondta, ezek szűkíthetik a kiáramlás útját, ami elő­idézhet részleges vagy teljes visszaáramlást. A rendszeres karbantartás mellett pedig a zárt rendszerű gázkazánok kivételével minden tüzelőrendszer esetében kiemelten fontos, hogy a lakásban megfelelő mennyiségű friss levegő legyen, hiszen ahhoz, hogy a kéményen távozni tudjon, be is kell jutnia.