49. rész

2021.11.20. 11:30

Az én kedves kis falum – Besnyő

Megyénk középkeleti részén fekszik a körülbelül 1730 fős lélekszámú település. Autópályán az M6-oson tudják megközelíteni az autósok, illetve Pusztaszabolcs és Iváncsa irányából is elérhető.

Déri Brenda

Besnyő esetében igen fia­tal községről beszélhetünk, ugyanis a területén lévő telkeket csak 1945-től kezdték el szétosztani a közeli puszták lakói és az odavándorlók között. Egyes régészeti leletek szerint azonban sokkal régebb óta élnek itt emberek. Ahogy a neve is árulkodik róla, már a törökök elől menekülő besenyők is itt laktak, utalva a falu mai nevére, melyet 1950-től visel. Mi több, bronzkori, római kori és az államalapítás korából származó bizonyítékokat is őriznek a múzeumok. Első magyar okleveles említése 1405-ben tűnt fel. Majd egy 1644-es feljegyzésben is szerepel Besnyő neve, ekkor a terület a Dombay család földesúri birtoka volt már. Dombay Pál halála után a koronára szállt, de nem sokáig maradt ez így, ugyanis III. Ferdinánd 1650-ben a területet Szapáry Péternek adományozta, hűséges szolgálataiért. Furcsaság, hogy alig 40 évvel később lakatlannak nyilvánították a térséget és a Paksy családé lett. 1702-től pedig I. Lipót rendeletével visszakerült a leányági örökösökhöz. A 20. század elején már a gróf Wimpffen család birtokát képezte, akiknek gazdálkodása a terület hanyatlását eredményezte, ezért kénytelenek voltak bérbe adni egyes birtokrészeiket, melyek közül a Felsőbesnyő nevet viselő Grünwald és Schiffer bérgazdasága lett.

Besnyő egyik helyi látványossága a régi Belmajorságban található, különleges látványt nyújtó víztorony
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Ercsi cukorgyára 1934-ben megvásárolt Besnyőből egy 1592 holdas területet, a göböljárási gazdaságot. Majd a II. világháború utáni földosztás során 160 család települt át ide Bodonyból, később még további 50 Rákoscsabáról. Az új telepes község helyét az Iváncsa-ferencmajori vasútállomástól, a szeszgyár és Göböljárás puszta által határolt területen jelölték ki. Összesen 900 házhelyet alakítottak ki, majd 1946 és 1948 között a nagy házépítési akcióban 90 lakóház épült, így sikerült felszámolni az egykori cselédházakat. 1960 után pedig sorra épültek a korszerűbb, nagyobb méretű, fürdőszobás családi házak, fejlődött a község.

A számos fejlesztés közül az Egészségház is megújult a közelmúltban a településen
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Besnyőnek fiatal kora miatt nincs országos jelentőségű, védelem alatt álló műemléke, helyi védelem alatt álló azonban van, amely a templom és az előtte található kőkereszt. Az oldaltornyos templom, amelyet még gróf Wimpffen Szigfrid építtetett tiroli stílusban, a 20. században kétszer romos, elhagyatott állapotba került, majd megújult és még ma is különleges építménye a falunak. Továbbá szintén helyi védettség alatt álló területen fekszik a régi víztorony, amiről ugyan nem sokat tudni, de állítólag van szándék, elképzelés annak felújítására.

Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A vidék, mely Besnyőt is magába foglalja, az elmúlt időkben jelentősen átformálódott. Az itt található Besnyői löszvölgyben fellelhetők a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületei is, amelyek a Váli-víz vonalának is jelentős részei. Erdeit és víztereit jórészt elvesztett mezőgazdasági táj alkotja, ezért kiemelten fontos a környezet kezelése, karbantartása és folyamatos fejlesztése. Éppen ezért helyi jelentőségű védett természeti érték a Petőfi Sándor utca idős, árnyékoló hatással bíró, így a települési klímára is jótékony hatást gyakorló kettős platánfasora és a centrum közelében lévő ligetes közpark.

Az oldaltornyos Magyarok Nagyasszonya-templomot még gróf Wimpffen Szigfrid építtette 1896-ban. Kétszer is romos állapotba került, de megmentették
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A szeretettel teli, befogadó, segítőkész falu

Aki szereti a békét, a nyugalmat és a szerető környezetet, annak Besnyőn a helye.

A csendes kis faluba betérvén már ünnepváró hangulatban fogadtak minket a hölgyek a településközpontban. Az iskolai pedagógus, Baki Ferencné vagy, ahogyan a helyiek szólítják, Rózsika 48 évvel ezelőtt érkezett a községbe, 18 éves, fiatal tanítóként.

Baki Ferencné
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Amikor ideérkeztem, befogadó, barátságos és segítőkész emberek fogadtak. Nagyrészt ennek köszönhető az is, hogy maradtam. Majd szintén itt találtam rá életem párjára, akivel később családot alapítottunk. Aki szereti a békét, a nyugalmat és a szerető környezetet, annak nálunk a helye, Besnyőn!

Farkas Mária Magdolna
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Az itt élők kedves és megértő természetét emelte ki Farkas Mária Magdolna is, mint a leginkább kedvelt dolgot a faluban. Majd visszaemlékezett azokra az időkre, amikor még iskolás volt: – Én még a Belmajorban jártam iskolába, most itt található az egyik különlegességünk a régi víztorony, de errefelé van a templom is, ahová vasárnaponként járok. Nagyon szép műemlék jellegű épület – mondja Magda.

Kepli Katalin Zsuzsanna
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Immáron nagymamaként, Képli Katalin Zsuzsanna szereti megmutatni a környéket az unokáinak egy-egy séta alkalmával. Zsuzsa is itt lelte meg a szerelmet, amely egy gyermekkel ajándékozta meg. – Gyakran sétálunk, amikor nálam vannak az unokáim. Megmutatom nekik a templomot, a ligetet, a Belmajort és virágot viszünk az elhunyt szeretteink sírjához.

CSENGETTYŰK

A 2004-ben alapított besnyői Szironta Együttes kezdetben a népzenével, később a magyar csengettyűkkel vívott ki nagy sikert és elismertséget.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában