2021.10.16. 07:45
Nem mindegy, milyen feltételekkel kötjük a baleseti biztosítást
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége legfrissebb híradásából kiderül, Magyarországon az emberek mindössze 15–20 százaléka rendelkezik valamilyen külön baleset-biztosítási védelemmel. 2021 második negyedévében 625 ezer védelemmel rebdelkezőt tartottak nyilván, ami nagyon csekélynek számít.
Egy kéztörés, keresőképtelenség esetén sokat segíthet a biztosítás, mert így járadékot kapunk a gyógyulás idejére
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Általában kötünk biztosítást személyes értékeinkre, otthonunkra, gépjárművünkre. De akkor a testi épségünk védelmére miért nem? Minek köszönhető, hogy ilyen kevesen élnek ezen baleset-biztosítással? Erről kérdeztünk meg egy Fejér megyében tevékenykedő független biztosítási alkuszt, aki elmondta, ez nagyrészt annak tudható be, hogy a fent említett különféle biztosításokra, azok fontosságára számtalan módon, például reklámok, közvetlen ajánlatok formájában felhívják az emberek figyelmét, ám a testi épséget érintő biztosításokra kevésbé.
Akár egy csípőprotézis beültetésében is segíthet egy biztosítás
Tehát a nem megfelelő tájékoztatás az első, de ezen okok közé sorolható az is, hogy számos gépjármű-, lakás- vagy bankkártya-biztosítás amolyan kiegészítőelemként tartalmaz valamilyen baleset-biztosítást, ám ezek többsége – és ezt az emberek általában nem is tudják, nem nézik meg – csak minimális térítést nyújt egy komolyabb baleset esetén. Igen nagy különbségek vannak baleset-biztosítás és baleset-biztosítás között, a baleseti térítések meglehetősen eltérőek lehetnek. Vannak olyanok, amelyek csak a hagyományos értelemben vett sérülésekre vonatkoznak – csonttörések, netán többszörös törések, égés, esés okozta sérülések –, míg máshol a speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. A biztosításban foglaltakban az is fontos, hogy tartalmaz-e kórházi térítést, vagy keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést. A baleset-biztosítások a legkülönfélébb élethelyzetben nyújthatnak segítséget. Megteremthetik akár egy privát műtét fedezetét is annak az idős embernek, aki baleset miatt szorul rá például egy csípőprotézis-műtétre. Egy esetleges rokkanttá válás esetén pedig például egy 20 millió forintos térítés elegendő tőkét jelenthet ahhoz, hogy a kedvezményezett 25 éven át havi nettó 100 ezer forintos járadékot élvezhessen. Ezeket igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának a biztosítók azt tekintik, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje eléri a 10 millió forintot. Ezt a fedezetet már havi 5-6 ezer forintért igénybe vehetik az emberek.
Furcsa módon egyébként a balesetek fele otthon, a lakásban történik. A biztosítói statisztikák szerint ugyanis a baleset-biztosítási térítések felét a háztartási balesetekre fizetik ki. A KSH adatai azt mutatják, hogy míg közlekedési balesetben tavaly 460-an haltak meg, addig háztartási balesetekben 1557-en vesztették életüket, melyeket legtöbbször esések, zuhanások, égési, valamint szúrós tárgyak által okozott sérülések okozzák. A biztosítási alkusz hozzátette, hogy különösen az őszi, illetve a téli időszakban emelkedik meg a biztosításkötések száma, ennek oka roppant egyszerű. Ősz beköszöntével, egészen tavaszig jellemzően vizesebbek, sárosabbak és csúszósabbak az utak, emellett pedig a látási viszonyok is romlanak, az emberek ilyenkor többet gondolnak saját biztonságukra is. A balesetek megtörténésében közrejátszó tényező a korai sötétedés is. Ezen túl megnőhet a változó időjárás miatt a nyomottság, dekoncentráltság. Mindezek oda vezetnek, hogy megnő a gyalogos, rolleres és kerékpáros balesetek száma. Csak az október-novemberi időszakban az éves átlagnál 15–20 százalékkal gyakoribbak a közlekedési balesetek.