45. rész

2021.10.23. 12:00

Az én kedves kis falum – Magyaralmás

Csupán néhány ház és egy-egy kéményből érkező, kígyózó füst árulkodik a 81-es főút rohanó utazóközönségének a faluról, ahol több mint 1600 lélek él, fákkal teli dombokkal, szőlőheggyel és jó szántókkal körbevéve.

Palocsai Jenő

A Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja ez a kis falu, mely földrajzilag kötődik a messzebbre, keletebbre fekvő Zámolyi-medencéhez is. Leletek igazolják, hogy már a bronzkorban is lakott vidék volt, és nevét 1193-ból származó okirat említi először, akkor még csak Almas néven.

A török érkezésétől kezdve, vagyis az 1500-as évektől jó ideig hallgatnak a források a faluról, és csak a tizenöt éves háború kezdetén bukkan fel újra a neve, mert a török kézen lévő Székesfehérvár visszavételére érkező császári csapatok Almáson vertek tábort.

A Szűz Máriának felszentelt barokk templom előtti téren 2018-ban állították fel Nagyboldogasszony szobrát
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Határának legmagasabb pontja a 231 méteres Tóhely-domb, melynek északi, meredek oldalú része az Őr-hegy. A szőlők közötti, kopár dombocska a Kopasz-hegy, és tőle keletre van a Strázsa-hegy.

Kiváló kilátást nyújt a környező tájra a nép nyelvében és a régi térképek szerint Segg-hegyként nevezett domb. Aki felhág a tetejére, láthatja a két nagy hegységet és a közöttük húzódó árokban rejtőző települések szinte mindegyikét. A falu déli, a tengerszinttől magasabban fekvő része az egykori úgynevezett Úrbéri-erdő helyén épült. Ez az Árpád-, vagy mai nevén Árpa-völgy felé húzódott, fedve a Gergely-hegyet is, ahol a nemrégiben még zöldellő szőlőket gabonatáblák váltották fel.

Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A településre leginkább jellemző épített örökség a település szívében álló római katolikus templom, mely a még annál is idősebb paplak előtt épült. A mennybe fölvett Szűzanya, vagyis a Nagyboldogasszony temploma előterében egy 2018-ban állított Mária-szobor áll, a kisdeddel a karján. A templom búcsúja augusztus 15-én van, és az épület valóban egyfajta keringési központ, ugyanis jobbról és balról is aszfaltozott út kerüli, szállítva az autókban és buszokban ülő lakosokat. A provinciális barokk stílusú templom 1787 és 1791 között épült és Áron Nagy Lajos festőművész 1940–41-ben készített alkotásai díszítették, ám a háborúban egy aknatalálat következtében megsemmisült a festmény, és szinte az egész épület is.

Szendrei Mihály helyi diakónus ezzel kapcsolatban elmondta: – Az eredeti mennyezet síkfödém volt, aminek a négy sarkán a négy evangélista képe volt, de freskó, illetve barokk díszítő festés nem volt sehol. A mennyezet annyira megsérült a háború alatt, hogy bármennyit is javították, mindig baja volt, beázott és ezért 1985-ben kapta ezt a ma is látható íves, ragasztott fa mennyezetet. Ritka, sőt talán egyedülálló megoldás, hogy egy barokk templom falai és berendezései felett egy ilyen, teljesen modern födém feszül.

A Dózsa utcában a mai napig őrzi a régi idők emlékét az a zsúpfedeles ház, amely valaha annyira jellemző volt a településre
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A belsőnek az az érdekessége, hogy a berendezést a székesfehérvári egyházmegyétől kapta a falu, a török távozása után. A lebontásra ítélt, romos fehérvári bazilika egyik mellék­oltára lett az almási templom főoltára, melynek középpontjában Mária mennybevétele látható. Az oltárral együtt érkezett a szószék is, és Nepomuki Szent János, illetve a kis Jézussal türelmesen játszó Szent József szobra is. A szószék belső oldalán az 1688-as szám szerepel, ez azt jelenti, hogy az ajándékba kapott berendezés száz évvel idősebb, mint maga a befogadó templom.

Másik különlegessége az épületnek, hogy a sekrestye az északi, rövid falhoz tapad egy átalakításnak köszönhetően, így közvetlenül az oltár mellé került a sekrestye elfüggönyözött bejárata. A templomot mind a két oldalról közút veszi körbe és a szigetként álló épület túlságosan széles volt ahhoz, hogy el lehessen menni mellette a buszokkal, ezért az eredetileg mellé tapasztott sekrestyét elbontották, és mögötte építettek egy újat. Ennek következménye a harmadik érdekesség, jelesül, hogy a szószékre már nem lehet felmenni, mert már nincs honnan.

Magyaralmás egyszerre van túl távol és elég közel mindenhez. Bármi közelebb hozható azonban, ha felmegyünk valamelyik emelkedőn a legközelebbi hegyre, megnézve a panorámát
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A háború alatt teljesen megsemmisült az eredeti orgona. A hangszer szekrényéből széthordták a sípokat és szétlőtték a szerkezeti elemeket, és jóval később úgy lett felújítva, hogy vettek hozzá olyan elemeket, amilyeneket csak találtak. Azonban nem csak ez ad hosszan zengő hangot a barokk stílusú templomban. Tornyában három harang lakik, az egyik védőszentje Szent Móric, mivel Esterházy Móric volt az öntése idején a kegyúr. A nagyharang mellett függeszkedik még kettő, Szent Bonifác és Szent Mihály oltalma alatt.

Óraszerkezet és számlap is látszik kívülről, de valójában ennek a szerkezete is megsemmisült a háborúban, úgyhogy csak reggel, délben és este tölti be harangszó a völgyben bújó falu csendjét.

Kirándulók és gyógynövénykedvelők Mekkája

Az 1640 fős település közel helyezkedik el a megyeszékhelyhez és a 81-es főúthoz, de mégis elegendő távolságra mindkettőtől ahhoz, hogy igazi otthon és pompás kirándulóhely lehessen.

Megkérdeztünk pár helyi lakost, hogy milyen is igazából Almáson lakni?

Vass Dóra Anna
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Nyugodt, rendezett település a miénk, ahol barátságos és nyitott emberek élnek. Mindig is az összefogás jellemezte a közösségi életet, amiből én magam is aktívan kiveszem a részemet – mondta Vass Dóra Anna, aki tíz éve él a településen a párjával.

Sümegi Gyula
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Sümegi Gyula is a település látványosságait sorolta fel.

– A Fő utcán található katolikus paplak még 1760-as években épült, és ennek megfelelően Magyaralmás egyik legrégebbi épülete. A falu elhelyezkedése kiváló, különösen a település nyugati oldala. Ha kiállunk a fenyveserdő tetején található tisztásra, akkor jól látható Csókakő vára, illetve a Bakony nyugati nyúlványa.

Tóth Ferencné
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A fenyveserdőről Tóth Ferencné nyugdíjas pedagógus a következőket mondta:

– Az iskolásokat mindig oda vittük fel, hogy lássák, mégis hol élnek. Én ezer szállal kötődöm a községhez, hiszen itt tanultam és ide tértem vissza tanítani. Különleges érzés volt azokat a gyerekeket nevelni, oktatni, akiknek ismertem a szüleit, nagyszüleit, sőt korábbi felmenőiket is. De sétálni is különleges, főleg ott, ahol annyi gyógynövény található.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget