Szeptember 11-e New Yorkban: „Hajszálon múlt az életem”

Hírességeket szállít limuzinjával Stenger Mihály a világvárosban, és húsz évvel ezelőtt is így történt. Szeptember 11-én kora reggel várta az ismert színészt, aki az egyik ikertoronyban legújabb filmje apropóján, egy elegáns rendezvényen vett részt előző este. Öt óra körül Mihály hazaszállította utasát, majd ő is hazament, ahogy fogalmaz, a limót a garázsba tette, aztán a lakásban a feleségével együtt éppen egy kávét ittak és beszélgettek, amikor hatalmas robaj rázta meg a várost. Egymásra néztek, mert nem tudták mire vélni a rémisztő hangot, aztán az ablakból a távolban füstfelhőt is láttak. Bekapcsolták a tévét, mert a helyi híreket azonnal közvetítik a csatornák, és akkor látták meg, hogy lángol az egyik torony.

Mihály először próbálta nyugtatni a feleségét azzal, hogy nemrég járt ott, és mindent rendben talált, az élet éppen úgy pezsgett a városban, mint bármikor, bizonyosan valami filmet forgatnak, és megrendezhették az egészet. Aztán a következő képeken látták a tűz elől, a magasból a biztos halálba kiugró embereket, a félelemtől eltorzult arcú menekülőket, a hatalmas zűrzavart, a másik torony elpusztítását, a mindent beborító port, aztán a többi borzalmat, ami akkor történt. – Azóta sem tudunk napirendre térni efölött, és ezzel valószínűleg mindenki így van New Yorkban – jegyzik meg.

A támadás után egy-két órával szinte teljesen leállt a világváros, bezártak az üzletek, leállították a reptereket, elnémultak a vonalas telefonok. A mentés azonnal megkezdődött, szirénázó autók hangja tette még kísértetiesebbé New Yorkot. Egy hozzájuk tartó ismerősük gépét is visszafordították, jóval később tudott csak elutazni hozzájuk. Egész nap dermedten nézték a híradásokat. Közben sorra tudták meg, hogy barátaiknak, ismerőseiknek valakije a borzalmas pusztítás áldozata lett. Hallották, hogy Mihály egyik kollégája, aki szintén a tornyoknál várakozott aznap reggel, alig tudott elmenekülni, és autója bőven kapott a törmelékből.

Ők két nap múlva mentek el a helyszínre, és amit láttak, arra máig nem találnak szavakat, mélyen megrázta őket. A pusztítás minden képzeletet felülmúlt, füstölt minden, hatalmas por borította a várost, a mentés emberfeletti volt, az egész látvány maga volt a földi pokol! A tragédiában egy emberként fogott össze a világváros, mindenki abban segített, amiben csak tudott. Így véradást szerveztek a kórházakban, amelyen ők is rendszeresen részt vettek.

És, hogy más lett-e az élet 2001. szeptember 11-e óta New Yorkban? Kiderül a veol.hu cikkjéből!