41. rész

2021.09.25. 07:00

Az én kedves kis falum – Alcsútdoboz

A Váli-­völgy sorfalvainak ezen településéről ugyanúgy elmondható, mint a többiről, amely védett völgyhajlatban fekszik, s van iható vize, hogy már az őskorban is lakott volt. A 19. századtól meghatározó az életminőségében a főváros közelsége, s ez máig ható állapot.

Zsohár Melinda, Borsányi Bea

A nevéből könnyen kitalálható, hogy két faluból tevődik össze, Alcsút és Vértesdoboz 1950-től összevonás útján lett Alcsútdoboz. A doboziak között feljegyeztek nemeseket, a Dobozi vezetéknév ma is több családé, hajdan y-nal írták nevüket. A település ma mintegy 1500 lelket számlál, ám a két rész külön-külön tekintélyes szépségű református templommal büszkélkedhet – az önálló időkből. Az első okleveles említésben Felcsúttól való megkülönböztetésük miatt Olchut néven olvasható Csútról, Alcsútról 1365-ben, itt is nemesek nevei szerepelnek a régi iratokban. A Száz magyar falu könyvesháza millenniumi sorozatban megjelent kiadványból kiragadunk egy nevet, 1498-ból bukkan fel Alsochwthi (Alsócsúti) Fekete Balázsé.

Homoki-Nagy István természetfilmesnek 2014-ben állítottak szobrot
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A török időkből fennmaradt és minden valószínűség szerint igaz történet a romantikus történelmi história, illetve tragédia, Székely Bertalan festménye őrzi a heroikus jelenetet. Dobozi illetőségű egytelkes nemes és katona volt Dobozi Mihály, aki a török idején harcolt a Vértesben, vele volt felesége is a szekértáborban. A túlerő győzött, Dobozi lovon menekült feleségével, s mielőtt beérték volna, asszonyát agyonszúrta, ő pedig utolsó leheletéig küzdött. A török alatt kivérzett mindkét falu, erős református népesség lakta be újra őket.

A természeti-földrajzi környezet szépsége megkapó
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Sosem volt könnyű a megélhetés a kevés föld lévén, s nagy változást jelentett Alcsút és Doboz életében az 1819-es esztendő, amikor megjelent József nádor, a király helyettese, a Habsburg főhercegi család első tagja. Innentől felvirágzott a községek élete, mert a nádor leszármazottai betagozódtak a magyar életbe. Kastélyt, óvodát, zárdát, katolikus templomot, iskolát építettek, s a 19. században modern agrárgazdaságot vittek az uradalomban. A környező pusztákon laktak a nekik épített házakban gazdasági cselédeik, bérmunkásaik, s a kastélypark ma is értékes kincs, faritkaságokat tartalmazó arborétum hóvirágmezővel, egyéb látványosságokkal. A második világháború végén menekült el a főhercegi család, a kastély elpusztult, de az intézői lakban ma is iskola működik, a Mária-völgyben áll a kastélyistálló, ez ma a golfpálya épülete. Volt tűzoltóegylet és takarékpénztár, iparosok, szóval kezük nyoma látható a településen, a leszármazottak a rendszerváltás óta visszajárnak. Szabad parasztok éltek a községben, nemzetiségiek nem voltak, s a 20. századtól sokan a fővárosba jártak dolgozni; vasutasok, tűzoltók, gyári munkások, kistisztviselők, piacozók naponta oda-vissza. A szocializmus idején és manapság is sokan ingáznak az egyre népszerűbb településről a környező városokba, bár a Váli-völgy felszívja a munkaerő egy részét.

A klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette. Az építmény a második világháborút még átvészelte, ám annak végén – valószínűleg gyújtogatás miatt – végül leégett, csak a főhomlokzat egy része emlékeztet rá az arborétumon belül
Fotó: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap

Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja Alcsútdoboz, legidősebb fiuk születésekor itt élt az Orbán család, később költöztek Felcsútra. Ez nem politika, hanem tény. A Váli-völgy dinamikus fejlődése jellemző itt is, emelkednek az ingatlan­árak, az 1960–70-es években átépült kisházakat újabbak követik, a mai közlekedési viszonyok mellett nincs távolság. A nyugalom, a vidéki hangulat, a falut körbeölelő szőlőhegyek zöld romantikája ötvöződik a könnyen elérhető munkahelyek és oktatási intézmények meglétével.

Minden, ami kell: jó termőföld, kedves emberek

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ebben a faluban élni.

Weizengruberné Keindl Marietta
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Weizengruberné Keindl Marietta még gyerek volt, amikor Alcsútdobozra költöztek az ott tanítói állást vállaló édesanyjának köszönhetően. Mivel megszerette a települést, ezért a szomszédos faluból származó férjével úgy döntöttek, ők is Alcsúton telepednek le. Édesanyaként jött rá, hogy még jócskán van mit felfedeznie a községben. Mivel sok fiatal család költözött az utóbbi időben Alcsútdobozra, úgy döntött, létrehoz egy baba-mama klubot, ahol az amúgy alapvetően jó közösség újabb tagjaival is szorosabbra tudják fűzni a szálakat.

Mészáros János Elek
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Mészáros János Elek családja 1740 óta él Alcsútdobozon, János otthona is az ősi telken áll. Azt mondta, nehéz meghatározni, miért szeret a faluban élni, mivel sosem élt máshol. Összehasonlítási alapja tehát nincs, de úgy gondolja, Alcsútdobozon minden megvan, ami kell: jó termőföld, kedves emberek, szerető közösség, amiben reformátusok és katolikusok jól megférnek egymással.

Gulyás Györgyné
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Gulyás Györgyné szintén régi alcsúti családból származik. Minden Alcsútdobozhoz köti, számára ez az otthon, ezért soha nem vágyott el onnan. Örömmel tölti el, hogy az utóbbi időben egyre többen választják ezt a falut az otthonuknak. Szerinte az alcsúti embereket melegség, szeretet és a másoknak megadott tisztelet jellemzi.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában