Vallomások, imádságok, zsoltárok – Református családi napot tartottak Alcsúton

Alcsútdobozon két református templom van, az alcsúti és a dobozi, ma már egy községbe tartozók. A török után visszatért és elkötelezett protestáns hívők emeltek maguknak templomot a Vál-völgyében (is) több helyütt, lett légyen az akármekkora áldozat és erőfeszítés. Az alcsúti templomban tartják az istentiszteleteket, a dobozit alig nyitják ki, nincs önámítás, kevesen élnek gyakorló keresztényként a régebbi időkhöz képest. A helyi reformátusok kicsi, erős közössége viszi a hátán, a lelkében és a szívében az egyházközségi létet, hol többen, hol kevesebben.

Lendvai Sándor, a nemrégiben beiktatott fiatal lelkész igen karizmatikus személyiség, támaszkodhat a presbiterekre, a korábbi oszlopos tagokra, de katolikusok is megjelennek, s örvendetes, hogy sok fiatal és gyermek. A szombati családi napot Szecsődiné Tima Zsuzsanna szervezte többekkel, s maga sem gondolta, hogy amikor összerakja a tartalmát e napnak, mennyiféle érzés és hatás éri a résztvevőket. A templom ideális helyszín volt, hiszen ezért építették Isten házát, hogy a közösség gyülekezési helye legyen! A forróság felmelegítette a hófehér, vastag falakat, a méltóságteljes belső tér elválasztotta a benne ülőket a hétköznapiságtól, de nem választotta el az élettől. Míg kint főzte az ebédet az alcsúti énekművész, a „falu fia”, Mészáros János Elek, bent a Biblia egy-egy példázata hangzott el. Megrázó volt a hit- és bizonyságtétel, amit egy vendégházaspár tett, s egy helyi családfő. Ildikó és a férje, Szilárd megnyíltak, elbeszélésük szerint Jézus vezette ki őket bűnös (a férfi drogos múltját is feltárta) és üres életükből. Az alcsútdobozi Tóth Csaba tiszteletbeli gondnok is őszintén vallott megtéréséről, feleségével rendíthetetlen hittel hirdetik Isten dicsőségét azóta.

Az udvart gyerekzsivaj töltötte be, Tima Zsuzsanna süteményversenyt is hirdetett, Bencze Erika nyerte meg, Lendvai Judit rózsadekoráció-költeményeit hozta el. Két alcsútdobozi születésű könyvszerzőt kért fel a szervező kis beszélgetésre: Csőke Andrea kúria-bíró izgalmas krimit írt, felhasználva a helyi neveket, a József főhercegi uradalom helyszíneit fikciós regényében. A másikuk Zsohár Melinda újságíró, ezen sorok írója tabajdi és székesfehérvár-maroshegyi monográfiájáról szólt földijei előtt a gyülekezeti teremben. Igazi katarzis volt Mészáros János Elek zsoltáréneklése a templomban a családi nap zárásaként. Egyedül Istené a dicsőség! – soha nem mulasztja el e mondatot elmondani a presbiteri tisztet viselő művész, miként tette ezúttal is meghatódott hallgatósága előtt.