Frissen Fejérből

2021.08.13. 17:30

Lassan, de biztosan terjed a sertéspestis Fejérben

Bicskén afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznótetemet találtak. Fejér megye eddig elég jó statisztikával rendelkezett, ám valószínűleg a szomszéd megyéből már érkezik a betegség.

Palocsai Jenő

Fotós: NAGY NORBERT

A szakemberek szerint Komárom-Esztergom megyéből érkezett az a vaddisznó, ami Bicske mellett pusztult el. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy ASP-vel fertőzött volt az állat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt mint a téma kapcsán felelős szervet kérdeztük, hogy miként lehet az, hogy az emberre nem ártalmas ez a betegség. A Nébih sajtóosztálya ismertette: – Az ASP egy vírus okozta fertőző betegség. A vírusok egy része csak az állatokat, közülük egy vagy több fajt, más részük csak az embert képes megbetegíteni. Léteznek továbbá az úgynevezett zoonózist okozó vírusok, amelyek képesek állatról emberre vagy fordítva terjedni és megbetegedést okozni. Az ASP vírusa iránt Európában kizárólag a házi sertés és az európai vaddisznó fogékony, emberre nem terjed át a vírus, és nem okoz emberi megbetegedést.

Hogyan terjed?

A betegség terjedéséről, illetve terjesztéséről azt tudtuk meg, hogy abban nagyon sok tényező játszhat szerepet. Direkt kontaktus beteg állattal vagy fertőző anyaggal, ragály­fogó tárgyakkal, fertőzött húst tartalmazó élelmiszer-hulladékkal, de gond lehet a fertőzött takarmánnyal, eszközökkel, járművekkel, ruhákkal vagy éppen a betegségben elhullott állatok hullájával történő érintkezés is. A Nébih szakemberei hangsúlyozzák, hogy a fertőzött állat vére nagy mennyiségben tartalmazza a vírust, de valamennyi váladékuk is, így például a bélsár, vizelet vagy éppen a nyál. A természetes terjedési sebessége a vaddisznóállományban 20–50 kilométer évente, ám ez nagymértékben függ a terület vaddisznósűrűségétől.

A másik nagy gond, hogy az ASP vírusa a környezeti hatásoknak nagyon ellenálló, az elhullott vaddisznó hullájában akár 7-8 hónapig is fertőzőképes maradhat. Az ilyen módon megfertőzött területen járó ember a ruházatával, cipőjével akár nagy távolságokra is elhurcolhatja a kórokozót. Éppen ezért nagyon fontos, hogy azok, akik fertőzött területen járnak és kapcsolatba kerülhettek a vírussal, tisztítsák, fertőtlenítsék a ruházatukat.

Nagy gond, hogy az ASP vírusa a környezeti hatásoknak nagyon ellenálló
Fotó: Nagy Norbert (Fejér Megyei Hírlap-archív)

Nem kell lezárni az M7 feletti vadátkelőket?

Megkérdeztük, hogy nem lenne-e érdemes lezárni az M7 feletti vadátkelőket, hogy az északi, emelkedő kockázatú régiókból ne jusson át a déli területekre a betegség. A válaszban az állt, hogy minden természetes és mesterséges akadály, amely korlátozza a vaddisznók természetes mozgását és vándorlását, szerepet játszik a vírus terjedésének lassításában. Ilyenek a főbb közlekedési útvonalak, különösen, ha az út mellett vadkerítés is épült. A nagy folyók szintén az állomány vándorlásának természetes határai, de azt is tudni kell, hogy áradás esetén a víz a fertőzött területről nagy távolságokra is elszállíthatja az elhullott állatok tetemeit s velük együtt a vírust. A Nébih kérte az autópálya fenntartóitól a vad­átjárók lezárását, és ahol ennek akadálya nem volt, ott ez meg is történt, sőt az autóutak alatti vízátereszeket is ráccsal zárták le.

Mint megtudtuk, a járvány kezdete óta 11 709 pozitív vaddisznóesetet állapított meg a Nébih, amely tíz megyét érintett. Ezen belül 1896 vizsgált minta elhullottan talált vaddisznóból, 9813 darab pedig állománygyérítés miatt kilőtt vaddisznóból származott. Jó hír azonban, hogy Magyarországon házi sertésben ez idáig nem mutatta ki a hivatal laboratóriuma az ASP vírusát.

Mekkora a betegség gazdaságra gyakorolt hatása?

Arra a kérdésre, hogy mekkora a betegség gazdaságra gyakorolt hatása, azt a választ kaptuk, hogy: – Pontos adatot nagyon nehéz mondani, hiszen amikor már Magyarország kilenc megyéjét érintette a betegség, szinte párhuzamosan ütötte fel a fejét a humán koronavírus-járvány, amely szintén sújtotta az ágazatot. Nemcsak a vendégvadásztatás és nemcsak a vaddisznóhús-értékesítés szenvedett el jelentős visszaesést, hanem drasztikusan csökkent a teljes vadhús iránti kereslet is a szállodák, éttermek bezárásával.

Mindezek következtében egész Európára jellemző a vadhústúltermelés, a készlethalmozódás. A gazdasági kártétel nem elhanyagolható, ugyanis a vadgazdálkodás teljes értéke nagyságrendileg 35 milliárd forint a hazai GDP arányában, és ennek kevesebb mint egyharmada éppen a vaddisznóból származik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában