36. rész

2021.08.14. 07:00

Az én kedves kis falum – Daruszentmiklós

Fejér megye déli részén található, 2002 óta önálló település. A község három kisebb településrészt foglal magába: Daruhegyet, Dánieltelepet és Kisszentmiklóst. A terület ősidők óta lakott, az ókorból kelta és római kori leletek szolgálnak bizonyítékul. A honfoglalás után fejedelmi székhely, majd királyi birtok lett. A térség a zirci apátság fennhatósága alatt állt.

V. Varga József

A felújított egykori Klebelsberg-népiskola épülete helyi védettségű – a falu kis ékköve

Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap (archív)

Daruhegy és Kisszentmiklós Előszálláshoz tartozott. Előszállás neve 1537-ben bukkant fel, területén több ún. „szállás” is volt, melyeket a megye ezen a részén élő kun népek alapítottak. Lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. Ezt a nomádokra jellemző életmódot a 16. század elejéig űzték. Az előszállási uradalmi gazdálkodás 1823 táján kezdett különválni a zirci apátság többi birtokától.

A község területének régmúltjáról tudható, hogy Daruszentmiklós vidéke, illetve a Mezőföld délkeleti része ősidők óta lakott terület volt. A régészeti leletek szerint az ókorban éltek itt kelták, rómaiak, majd néhány évtizedig hunok is. A 8. században az Avar Birodalom központi területéhez tartozott nagyrészt avar lakossággal, melyet itt találtak a magyarok. A tatárjárás után az elnéptelenedett alföldi tájakra és e területre is kunokat telepítettek.

A felújított egykori Klebelsberg-népiskola épülete helyi védettségű – a falu kis ékköve
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A kunszállások lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. A mezőföldi kun népesség lassan betagozódott a magyar társadalomba, felvette a kereszténységet és átvette a földművelést, de a török időkig megőrizte viszonylagos önállóságát. A mohácsi vereség után a vidék a török hadak felvonulási útvonalába esett, majd 150 esztendeig török uralom alá került.

A települések sajátosságaiból és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás hosszú ideig rendszertelen, rendezetlen volt, csupán a 20. század első felétől valósult meg a pusztákon a kötelező népoktatás. 1913-ban adták át Daruhegyen az első osztatlan, egy tantermes iskolát. 1930-ra készült el Dánieltelep máig is szép iskolaépülete, a Klebelsberg-kúriának becézett népiskola. 1960-ban mellette építették fel a „nagyiskolát”, amelyet az 1980-as évek elején bővítettek és korszerűsítettek. (Az épület 2012-ben megújult). A nyolcosztályos iskola Benedek Elek nevét vette fel.

Rauf Norbert polgármester mutatja az elkészült új szabadtéri színpadot a Faluparkban
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Olvasóink jelölései alapján Daruszentmiklós legjellemzőbb épített öröksége az 1926–1929 között épült Klebelsberg-népiskola. A Falupark mellett fekvő épület helyi védettségű. Az eredetileg egyosztályos iskolaként és tanítói lakásként működő épület az ún. „Alföld-programban” épült a teljes magyar oktatási rendszer megújításának egyik elemeként. Barátságos környezetébe illeszkedik mértéktartó tömegével és formavilágával, szép vonalú keretezéssel ellátott tornácával, „ablakaival” harmonikus színezésű homlokzatával és igényesen kialakított udvarával, kertjével. 2011-ben teljesen felújította az önkormányzat, funkciójának megtartása mellett. A telkén haranglábat, Klebelsberg Kuno (1875–1932) mellszobrát (Pető Hunor alkotása), az épületen emléktáblát helyeztek el.

„Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermekeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja” – írta Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 1926-ban.

Szép házakat, rendezett portákat láthat a faluban vizitáló
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Daruszentmiklósra az M6-os autópálya 83-as kilométer-kijárójánál találhatnak rá az utazók, frekventált iparterületek ölelésében. Az összefogásáról híres falu szép természeti értékeket és épített emlékeket őriz. A természet szerelmesei horgásztavakat és pihenőparkot is találhatnak területén. Helyi értékeik közül kiemelkedik a több mint százesztendős virághegyi temető és a falu több pontján megtalálható haranglábak.

Tipikus zöldtelepülés, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos földművelésre, mely visszavezethető maga a kultúra szó kezdeti jelentésére. A település gazdag természetes vizekben, halastavak működnek, van Natura 2000 tája is. A Falupark ideális helyszínként szolgál a kulturális és közösségi élet kibontakoztatására. Hagyományaik már évtizedekre visszanyúlva ékesítik a település kulturális arculatát, erősítik az összetartozás érzését. A település főbb rendezvényei: a lovas nap, Szent István ünnepe és a falunap.

„Elindulok, és csak megyek, amerre a lábam visz”

Becsületes, tisztességes, összetartó emberek éltek, élnek a faluban – kellemes, nyugodt a környék.

Gulyás Antal
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Baracs-Apátszálláson voltam gyakorlóéves tanító, és onnan helyeztek 1959-ben ide, Előszállás-Dánieltelepre. Igazgatóm fejcsóválva kérdezte: Nincs gumicsizmád? Nemleges válaszomat hallva, hiszen Fehérváron nem kellett, közölte: Az első fizetésedből csizmát veszel! – mondja Gulyás Antal nyugdíjas pedagógus. – A pályafutásom, az életem legszebb éveinek helyszíne: Dánieltelep! Itt voltam fiatal, itt ismertem meg a feleségemet. Sok-sok élmény köt ide.

Németh Mónika Mária
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Szeretem a természetet, a halastavakat, sokszor elindulok, és csak megyek, amerre a lábam visz. A Virághegy a szívem csücske! – fogalmazza meg Németh Mónika Mária tanítónő. – Az egykori Klebelsberg-népiskola épületében tanítok immár kilencedik éve, ez a helyszín maga a történelem, nem sok ilyen épületet találunk kis hazánkban, ahol ma is iskola működik.

Markovicsné Pupp Erzsébet
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Ragaszkodom a faluhoz, mert itt születtem, a szüleim itt éltek, itt jártam iskolába. Ide, illetve a környékhez kötnek gyermekeim, unokáim és dédunokáim – hangsúlyozza Markovicsné Pupp Erzsébet önkormányzati képviselő. – A vendégeknek megmutatnám a gyönyörű Faluparkunkat, a szabadtéri színpaddal,az iskolát, az óvodát, a bölcsődét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában