Széchenyi és az utolsó lőtt vad – Emlékhelyet avattak Ráckeresztúr határában

Egy őzbak elejtésének állítottak emléket azon a helyen, ahol Széchenyi Zsigmond élete – mint később kiderült – utolsó vadját lőtte 1965. június 13-án. A vadászat helyszíne, az egykori Szent László major erdeje ma egy vadásztársaság területére esik. A lövés pontos helyét persze ma már lehetetlen kideríteni, de a fennmaradt naplóbejegyzés nyomán a terület behatárolható. Az emlékmű átadását napra pontosan az őzbak elejtésének évfordulójára időzítették az Egy a Természettel mottójú Vadászati és Természeti Világkiállítás évében, amely szeptemberben nyitja meg kapuit.

Az egyszerű kősziklán márványtábla örökíti meg az 56 évvel ezelőtti eseményt, s vele együtt a megyei kötődésű vadászírónak, aki gyermekkorának egy részét Sárpentelén töltötte, is emléket állít. Az avatáson Kovács Zoltán kormánybiztos kiemelte, az emlékmű nemcsak arra jó, hogy emléket állítson valakinek, hanem arra is, hogy magunkat emlékeztessük: elődeink nélkül identitásunk és saját hétköznapi valóságunk sem az, aminek gondoljuk. Magunk emlékeztetése pedig lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk magunkhoz, a közösségünkhöz és a környezetünkhöz, ezáltal megismerjük azt, amit hazánknak tekintünk.

A kormánybiztos a szeptember 25. és október 14. között nyitva tartó Vadászati és Természeti Világkiállítással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kormány 2016-ban határozta el a világkiállítás megrendezését, melynek egyik célja a közösségépítés, a hagyományainkra és az eddig elért eredményeinkre való emlékeztetés, annak az évszázados tudásnak a továbbadása, amelyből táplálkoztunk és amelyből reményei szerint a jövőben is táplálkozni fogunk.

Tessely Zoltán ország- gyűlési képviselő főként Széchenyi Zsigmond életére és munkásságára összpontosított ünnepi beszédében, amelyből kiemelte hazájához való, élete végéig tartó hűségét, amely még az 1956 után elszenvedett meghurcoltatások után is Magyarországon tartotta.

Az avatáson mutatták be Rékasi Csaba Széchenyi utolsó őzbakját ábrázoló festményét is, amelyet felajánlottak az évente megrendezendő jótékonysági vadászat utáni árverésre.

További érdekessége volt az ünnepségnek, hogy a többször is megszólaló Vadászkamara kürtegyüttes egyik tagja, Mészáros Sándor már az 1971-es, hazai rendezésű vadászati világkiállításon is fújta a kürtöt. Az együttes pedig vasárnap először adta elő közönség előtt a vezetőjük által írt gróf Széchenyi-indulót.