Újabb csatát mutatnak be fehérvári diákok a sakkszínházban

Nem kell feltétlenül sakkozni tudni ahhoz, hogy élvezzük az élő sakkjátszmát és azon keresztül bemutatott csatajelenetet. Leginkább a történelem és a színház iránti érdeklődésre, kíváncsiságra van szükség, s ha ez megvan, akkor biztosan sokat adhat nézőként a történelmi élősakk-előadás.

A műfajjal 2019-ben találkozhattak először a fehérváriak, ekkor a muhi csatát adták elő a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai az emlékhelyek napja alkalmából, valamint a Királyi napok programsorozatának keretében. A produkció írója és rendezője Matuz János volt, aki jelenleg a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ művészeti intendánsa. A megvalósításban Veszprémy László hadtörténész, középkorkutató, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, valamint Fehérvári István, a Fejér Megyei Sakkszövetség főtitkára, illetve harcművészeti instruktorként Kellner László, a Tóparti Gimnázium diákja segített. A zenei vezető pedig Cserta Balázs volt.

Mindez idén sem lesz másként, ugyanez az alkotógárda fogott össze annak érdekében, hogy újabb csatát mutassanak be a sakkszínház eszközeivel. Ez pedig az 1278. augusztus 26-ai morvamezei csata lesz, amelyben a magyar és a kun csapatok IV. László vezetésével Habsburg Rudolf segítségére siettek a csehek ellen.

Matuz Jánostól megtudtuk: amikor belevágott a középkori élősakk-játszmák megvalósításába, akkor az volt a terv, hogy a témát, az aktuális csatát mindig a Koronázási Szertartásjátékhoz igazítják. Két éve ezért került sor a muhi csata feldolgozására, amelyet csak azért adtak elő újra tavaly, mert a koronavírus-járvány miatt nem tudtak elkészülni a következő produkcióval. Eközben azonban elveszett a szinkron a szertartásjátékkal, és a sakkszínház idén mutatja be a Kun Lászlóhoz kötődő leghíresebb csatát. Ebben újabb iskola, a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai szerepelnek. Őket már látta színpadon Matuz János, eddig azonban nem dolgoztak együtt. Most ez is megvalósult, és az ifjakkal „tűzön-vízen, Covidon keresztül” összetartottak, fogalmazott Matuz, aki egyébként elárulta: nem tud sakkozni. Ám ez nem is szükséges, mert a produkcióban a színházi elemeken van a hangsúly. Idén mégis nagyot lépnek előre, a közönség ugyanis óriáskivetítőn láthatja a sakkpartit, így ezt a „látásmódot” is élvezhetik, nem csupán a játékot. Az ötletet bemutatták a Magyar Sakkszövetségben, ahol örömmel fogadták, szóval van esély arra, hogy a sakkszínház egy nagyszabású előadással bekerüljön a 2024-es sakkolimpia programjai közé.

A rendező elmondta: két helyszínen, az olaszországi Velencében és hozzá közel, Marosticában tud sakkszínházról. Utóbbi helyszínen reneszánsz köntösben, inkább felvonulás jelleggel, kevesebb sakkal szokás megrendezni.

A legújabb fehérvári változatot június 20-án, az emlékhelyek napján láthatjuk a fehérvári Nemzeti Emlékhelyen, 10 és 15 órakor. Az élő sakkban 35 diák vesz részt.