26. rész

2021.06.05. 07:00

Az én kedves kis falum – Csősz

A település elnevezését az Árpád-kori csősz, vagyis kikiáltó foglalkozású királyi megbízottakról kaphatta. Egy helybéli monda szerint a közeli Nagylángpusztán egy csősz jól viselte magát, így kapta ajándékul a Zichyektől Csősz pusztát, ezért nevezik a falut Csősznek.

V. Varga József

Történelem

A település már a rómaiak idejében is ismert hely volt, ezt bizonyítják a korabeli téglasírok és az a római út, amely Gorsi­umból (Tác) Sopianae (Pécs) irányába haladt. Az első írásos emléke egy 1193-ból származó ajándékozási okmány, amely Cheuz néven említi a helységet. Egy másik, 1276-ból származó oklevél királyi tárnokok és jobbágyaik földjének mondja a falut. Ebből az oklevélből kitűnik, hogy Csősz már állt akkor, és a mellette lévő lakatlan területeket adományozta el a király.

A 16. században, 1543 után Csőszt a várpalotai vártartományhoz csatolta Thury György. A község 1559–1560 után a végvári harcok következtében elpusztult. 1848 fontos év volt életében, hiszen a forradalom kitörése után az újonnan szervezett megyei bizottmányba 15 csőszi lakost választottak be. 1848. október 5-én a pákozdi csatából visszavonuló császári csapatokat a településen tartózkodó magyar alakulat kiszorította a faluból.

Az első világháborúnak rengeteg hősi halottja volt. A második világháború alatt Csősz első ízben 1944. december 8-án került orosz kézre, de 1945. január 20. és március 21. között állandóan a harcok színterében állt a közelben húzódó Margit-vonal következtében, és ez idő alatt szinte teljesen elpusztult.

A Sárvíz-kerék a térségi összetartozás jelképe a faluközpontban
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A legjellemzőbb épített örökség

Olvasóink jelölései alapján a falu legjellemzőbb épített öröksége a református templom. Amint megtudtuk, a templom 1788-ban épült, igen gyorsan, mintegy 6 hónap alatt az akkori kor barokk építészeti stílusában. Fala tömésfal, alapvetően vályog, melyet a későbbi rombolások idején már vályogtéglával, illetve égetett téglával egészítettek ki. Eredetileg a szószék az utca felőli falon helyezkedett el, s a bejárat – szintén az akkori református templomokhoz hasonlóan – az azzal szemközti fal felől, egy kis oldalhajón keresztül nyílt. Ezt a bejáratot használta a lelkipásztor és a gyülekezet is, s ehhez alkalmazkodott a padok elrendezése.

Kezdetben a templom nem rendelkezett toronnyal, feltehetően haranglábat használtak. A torony valamikor a 19. század során épülhetett, melyben jelenleg három harang lakik. Építését két abai építőmester végezte segédeikkel és a helyiekkel együtt, helyi építőanyagokból. Mivel a terület egy református birtokosé volt, cselédjei és így a falu lakossága is reformátusok lettek.

A település legjellemzőbb épített öröksége az 1788-ban fél év alatt felépült barokk stílusú református templom
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Csősz temploma eleve protestáns épületként jött létre. Azért protestáns, mert akkoriban evangélikusok és reformátusok is laktak a településen, és közösen élték meg a hitüket, közös liturgiával, egy lelkipásztorral. Ennek emlékét a korabeli pecsét is őrzi (Csőszi Ev. Ref. Egyház).

A második világháborúban a templom tornyát, illetve a főhajó hátsó részét tüzérségi találat érte, így az erősen megrongálódott. Újraszentelése 1948-ban történt, akkor már a jelenlegi, hosszanti elrendezéssel, a főhajó keskenyebbik oldalán lévő szószékkel. A község lakója, Bakalár László keze munkáját dicsérik a templom berendezésének faragott padjai és a Mózes-szék. A hívők adományából készült az Úr asztala és a szószéken egy emléktábla 1848 emlékére.

További nevezetességek

A Kéri Kiss család kúriáját és kápolnáját az 1850-es években építették. A kúria ad otthont ma a Móricz Zsigmond Művelődési Háznak, a család egykori Szűz Mária-kápolnája pedig a község katolikus temploma. A neoromán stílusú templom berendezése neobarokk. Az épületen egy emléktábla látható annak tiszteletére, hogy Városy Gyula megyés püspök 1903-ban Csőszre látogatott. A templom előtt álló kereszt 1854-ből származik.

A közadakozásból készült első világháborús emlékmű, tetején turulmadárral, a Hősök kertjében
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

További nevezetessége a Hősök kertje, amelyben jeles történelmi eseményeknek állítottak emlékeket. 1920-ban közadakozásból, betonból készült az első világháborús emlékmű, tetején turulmadárral. 1993 óta áll a második világháborús kopjafa egy műkőből készült emlékkönyvvel, melyen a háború hősi halottainak neve olvasható. Ugyanabban az évben készült el az 1848-as és az 1956-os kopjafa. A helység lakói megemlékeztek azokról a magyar katonákról is, akik a második világháborúban Csősz területén hunytak el.

A 800 éves Csősz csendes, békés kistelepülés, bővelkedik természeti látnivalókban. A tavak, valamint a két vízfolyás mentén kialakult völgyes terület a Kis-Aszó és a Nagy-Aszó igazi kikapcsolódást, felüdülést kínál a kirándulóknak. A csőszi horgásztó vízterületének nagysága 10 hektár.

Faluhelyen jobban tudnak egymásra figyelni az emberek!

Miért jó itt élni? – erre voltunk kíváncsiak az 1042 lelket számláló kis faluban.

Balázs Miklós
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Balázs Miklós helytörténeti kutató, a hagyományőrző egyesület elnöke elévülhetetlen érdemeket szerzett ősi történelmünk emlékeinek ápolásában. Az Árpád-házi fesztivált 1998 óta jegyzik, a fesztivált 2017-ben – a további nyitás okán – Történelmi korok találkozása névre keresztelték el. Szeret Csőszön élni, kedvesek, segítőkészek az emberek. A rendezvények hiánya mindenkit megvisel – talán az idén tető alá tudják hozni jeles attrakciójukat.

Tauz Ildikó
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Tauz Ildikó önkormányzati képviselő 23 éve él a faluban, férje idevalósi, itt alapítottak családot. Városi lányként sokat segítettek neki a falubeliek a kertészkedésben, a beilleszkedésben. Testületük azon dolgozik, hogy még lakhatóbbá, még élhetőbbé tegyék a települést, a fiatalok számára is. A zsákfalu jelleg nagy előnyük, a csend és a nyugalom mindennél többet ér.

Deák Péter
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Deák Péter református lelkész, szociológus. Felesége, Deák-Vaizer Viktória 2015 óta a falu református lelkipásztora. Három lányuk van: Hanna 5, Léna 4 éves, és a legkisebb, Mira május 29-én született. Budapestiként eleinte furcsa volt számára a vidéki, falusi élet, de hamar befogadták az itteniek, és ő maga is alkalmazkodott a helyi szokásokhoz. Faluhelyen jobban tudnak egymásra figyelni az emberek!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában