Eötvös József sorsa ma is aktuális

2021.05.10. 17:30

Szentnek tartott, gyógyulást hozó partszakasz fölött épült föl a Szapáry–Eötvös-kápolna

Lapunk olvasói tudják, hosszú évtizedek után hamarosan végre visszakerülhet eredeti, végakarata szerinti nyughelyére Eötvös József egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia harmadik elnöke.

Majer Tamás

Szabó Tamás és Piroska Eszter mutatta meg Eötvös József és rokonai kihantolt csontmaradványait

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A közelmúltban ugyanis kihantolták az Ercsiben egyszer már újratemetett báró földi maradványait. Mint azt akkor megírtuk, az 1871. február 2-án Budapesten elhunyt Eötvös többször kinyilvánított végakarata szerint Ercsiben, a Duna-parton található Szapáry–Eötvös-kápolna családi sírboltjában kívánt nyugodni. Akarata szerint cselekedtek a régiek: itt temették el őt pár nappal halála után. Ám a történelem viharai, a világháborúk, a kincsvadászok nem kímélték sem a kápolnát, sem a sírboltot. Eötvös Józsefet, miután a kápolnában már nem voltak csontjai nyugalomban, az 1960-as években Ercsi központjában temették újra, Vilt Tibor Eötvös-szobra alá.

Azóta többször nekifeszült a település és az állam a kápolna felújításának, amely végül 2016-ban hozott jelentékeny eredményt. Ide már érdemes és kötelesség újratemetni Eötvös Józsefet. Piroska Eszter régész, az Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár megbízott vezetője Líbor Csillát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régész-antropológusát kérte fel segítségül a kihantoláskor. Az érvényben lévő szabályozások szerint egy 19–20. századi sír megbontása nem régészeti feladat. Ezért Líbor Csillát arról is kérdeztük, számára milyen többletkihívást tartogatott ez a különleges munka.

2016-ban méltó felújítást kapott a Duna-parti kápolna
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A feltárás

–A jelenlegi törvények szerint az 1711 előtti idők számítanak régészeti korszakoknak, ám ezt a határt még a 19. században húzták meg, így nyilván itt az ideje, hogy ezt újragondoljunk és kitoljuk legalább a 20. század elejéig – vélekedett. – Ilyen tekintetben tehát annyira nem éreztem a szakmámon kívülinek vagy attól túl távol esőnek a feladatot. – Az igazi kihívás számomra a pókok voltak, mivel halálosan félek tőlük. Sajnos, ez nem túl hasznos tulajdonság ebben a szakmában, de az Indiana Jones-os elképzelésekkel ellentétben, annyira nem jellemzőek a pókhálós feltárások, így, amikor megláttam, hogy telis-tele van a sír különböző méretű pókokkal, komolyan meg kellett küzdenem vele, hogy azzal a lendülettel ne szaladjak világgá – fogalmazott. – Viccet félretéve, maga ez a fajta „feltárás” teljesen újdonságnak számított nekem. Talán sokkal inkább hasonlított az egyiptomi sírok feltárásához, mint amivel itthon, Magyarországon találkoztam az eddigi évek során. A szűkös hely, és az, hogy igen kevés fény tudott bejutni a sírba, eléggé nehezítette a csontok kiemelését. Amikor megállapítottam, hogy egy esetleges mumifikálódott darabot is találtunk, igyekeztünk nem kárt okozni benne, és egyben kiemelni, ami sikerült is Piroska Eszter segítsége révén – folytatta. – A csontmaradványok mellett ruhamaradványokat is találtunk, valamint az egykori eredeti koporsó vagy koporsók maradványaiból is sikerült darabokat kiemelni – tudtuk még meg a szakembertől.

Szabó Tamás és Piroska Eszter mutatta meg Eötvös József és rokonai kihantolt csontmaradványait
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Minimum öt ember csontjait találták meg

Líbor Csilla ismertette azt is, hogy az írott források alapján a kápolnában Eötvös József és az anyai ági nagyszülei, Lilien József és Szapáry Julianna voltak eltemetve, valamint egy másfél éves kisgyermek. – A kiemelt maradványok hiányosak, így egy teljes váz sem került elő, ám a megmaradt csontok alapján három felnőtt egyént különítettem el, valamint kisgyermekcsontokat is találtunk, amelyek, úgy tűnik, legalább két gyermekhez tartoztak – tájékoztatott.

A jelenleg is zajló tudományos vizsgálatok – amelyek meg kell előzzék az újratemetés minden bizonnyal országos érdeklődésre számot tartó egyházi és világi gesztusát – után minden bizonnyal még többet tudhatunk meg a kihantolt sírban eltemetett személyekről.

Miért épp ide épült a kápolna?

Szabó Tamás, Ercsi polgármestere mesélte el lapunknak, hogy anno miért is épült kápolna a Duna partjára. Miért is éppen oda? Tudniillik a Szapáry–Eötvös-kápolna Ercsi lakott területén kívül esik, onnan észak-északkeletre föl, közel Fejér és Pest megye határához. Gyönyörű ott a part, óvatosan le lehet lépegetni a kápolnától a partfalon át a Dunához. Puritán lépcső is segít. – Valamikor 1600-1700-as években egy jobbágy gyógyulást remélt attól a forrásvíztől, ami onnan fakad – mesélte Szabó Tamás. – Hajósok is meg szoktak ott régen állni, mert azt mondták, hogy ez egy gyógyvíz. Ez a hely, a jobbágy meggyógyulása után szent hellyé, búcsújáró hellyé vált, mert ő a gyógyulása örömére csináltatott egy kegyképet, ami bent van a templomban, korábban ki volt akasztva egy fára. Szapáry Julianna építtette a kápolnát, ahol 1828-ban eltemették a férjét, Lilien Józsefet – mondta el a polgármester. Szentnek tartott helyen magasodik tehát a kápolna, amely visszavárja Eötvös József és rokonai földi maradványait!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában