25. rész

2021.05.29. 07:00

Az én kedves kis falum – Isztimér

Kiváló fekvése miatt sokszor el tudott rejtőzni a történelem viharai elől a zsákfalu. Azóta a rohanó világ zavaros áradata átcsap néha határain, de ha be is jut bármi, az megtisztul és elcsitul abban a békében, ami fogadja.

Palocsai Jenő

A 12. század óta dacol az elemekkel Isztimér a Keleti-Bakony röglépcsőiről lenézve. Egy apró, közel ezerlelkes település, ahová nemrég még olyan keskeny, szinte szekerekre szerkesztett köldökzsinóron jártak be az autók, hogy az egymással szembemenő buszoknak le kellett húzódniuk az útpadkára, ha találkoztak. A kis falunak éppen a méretéből fakad a bája, mert bármilyen kicsi, az utcái szélesek, nyitottak és ha ez nem volna elég, hatalmas terület tartozik hozzá.

A legtöbb látogató éppen e miatt a terület miatt érkezik a településre. Bár a kéktúra útvonala csak az 1966 óta Isztimérhez tartozó településrészt, Gúttamásit érinti, sokan tudják már, hogy érdemes kitérőt tenni, ugyanis Isztimér mellett található a megye legmagasabb pontja, a több mint 479 méteres Kövesdomb és szintén a faluhoz tartozik a 20 négyzetkilométer kiterjedésű Mellár-fennsík, amit nem feled az, aki bejárta. A helyiek egyik nagy kedvence a Som-hegy. Nem olyan hatalmas vagy fenséges, de ma is sokan látogatják azt a helyet, ahol valaha kék és piros nyakkendős gyermekek játszottak számháborút minden évben.

Érdemes kimenni a szőlőhegyre, ahol egyre inkább megújuló, de régi bájukat megőrző pincesorok fogadják az arra járót
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

De ahol hegyek magasodnak, ott völgyek is rejteznek, márpedig Isztimérnek ez az egyik leghíresebb valamennyi természeti értéke közül. A 10 kilométer hosszú Burok-völgy föld- és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté és a védelem megszerzésében jelentős szerepet tulajdonítanak Eszterhás Istvánnak. A földrajz, a vulkano­lógia és a barlangászat nagy ismerője a faluban élt és az iskola igazgatója is volt éveken át. A tavaly elhunyt szakember számára igazi Kánaán volt a falu határa, mely a jelenlegi ismereteink szerint közel hatvan kisebb-nagyobb barlangot rejt. Ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 kilométer hosszú, 200 méter mély, cseppkövekkel díszített Alba Regia-barlang.

Épített örökségei is vannak a községnek. Ilyen például a falu határának nyugati szélén található, bronzkorinak becsült Csikling vár romja. De büszkén magasodik a falu egyik legmagasabb pontján a tűzoltószertár, mely azt hivatott megelőzni kiemelkedő tűztornyával, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer olyan tűzvész, mint 1884. március 22-én, mikor pernyévé vált a falu jelentős része.

Büszkén magasodik a falu egyik legmagasabb pontján a tűzoltószertár
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

De épített örökség még a kitelepítési emlékmű is, mely a falu erejét adó 66 német ajkú család kitelepítésének állít emléket. Helyükre Őriszentpéterről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepítettek ide. De állnak még emlékművek háborús hősök és Szent Flórián tiszteletére is, míg a Tóvárosban kopjafák emelkedek az ég felé. Emellett nemrégiben megnyitott a helyi hadtörténeti múzeum is, melynek kerítésén Trianon gyalázatát nem feledve koszorúznak június 4-én a lakosok. Gúttamásiban a Keresztelő Szent János-templom tornya karcolja az eget, de mégis, a falura leginkább jellemző épített örökség a központban található római katolikus Szent Anna-templom, mely 1820-ban nyerte el mai formáját. A település lakosai­nak többsége katolikus, ebből is fakad a ragaszkodás az épülethez, ám a reformátusok is megteremtették a számukra oly kedves imahelyet.

Igaz, iskola nincs a településen, de az óvodában 23 gyermek készül nagy erőkkel és sok játékkal az életre. Több munkalehetőség is van a faluban, viszont eladó ház jelenleg csak egy, annak ellenére, hogy a közelmúltban többszörösére emelkedtek az ingatlanárak.

Épített örökség a kitelepítési emlékmű is Isztiméren
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Ha már végigmentünk a falun, nem szabad visszafordulni ott, ahol a buszok teszik. A tűzoltószertár után továbbhaladva kijutunk a szőlőhegyre, ahol egyre inkább megújuló, de régi bájukat megőrző pincesorok fogadják az arra járót. A szőlők is másmilyenek, mint hajdanán, de ha elég kitartó a vándor, talán még lehet része egy időutazással felérő borkóstolóban, melyet valaha kis poharakat előszedve tartottak a svábok Othello, Nova (Noah) és Delavári (delaware) szőlőkből készített boraikból.

Ha bejártuk a hatalmas vidéket, láttuk az apró falut, annak nevezetességeit, és pár baráti szó mellett belekóstoltunk a szőlősgazdák kemény munkájának gyümölcsébe, vagy az abból készült nedűbe, akkor fáradtan, de szép emlékekkel feltöltekezve ülhetünk fel a buszra, mely elrepíti az utazót a 20 kilométerre fekvő Székesfehérvárra.

Teljesen érthető a ragaszkodás az elszigetelt világhoz

Amennyire elcsodálkozik az utazó Isztimér közvetlen környezetének páratlan természeti adottságain, legalább annyira nem lepődik meg a helyi lakosok ragaszkodásán.

Régi Ákos
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Régi Ákos isztiméri születésű. Friss érettségiével a nagybetűs élet küszöbének fémszalagján azt mondta a faluról: – Nyugodtan kimondhatom, hogy a megye legszebb helyén lakunk, és nemcsak a környezetünk szép, de a közösség is erős. Sok élmény és közös esemény is összeköt a faluval.

Jóba Endre
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A tapasztalt, középkorú vállalkozó, Jóba Endre, aki egyben a helyi hadtörténeti múzeum alapítója is, szintén ebben a faluban született és nevelkedett. Továbbtanulás után elmehetett volna bármerre dolgozni, de nem tette, mert nem engedte el őt a falu. Mint elmondta: – Olyan érzések vannak bennem, amikor hazajövök, mintha egy kis elszigetelt világba érkeznék, ami távol esik a civilizációnak nevezett nagyvárostól, és itt meg lehet pihenni, meg lehet nyugodni, vagyis fel lelet töltődni a következő napok újabb kihívásaira.

Pácser Jánosné
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A település legidősebb lakója, a 92 éves Pácser Jánosné Ágnes néni kijelentette: – Én Gúttamásiban születtem, itt nevelkedtem és itt is szeretnék meghalni. Nagyon szeretem a falut, az embereket, és ha eljön hozzám a hat dédunokám vagy a három ükunokám, akkor az első, amit megmutatok nekik, az a kert.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában