A tervek szerint az év végére véglegesítik Székesfehérvár klímastratégiáját

A konferencián a fenntarthatóság és a környezetvédelem témakörében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület szakemberei (a klímastratégia készítői) tartottak előadásokat. A klímastratégia felépítéséről, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a fehérvári helyzetképről és a jövőbeli célokról Magyar László, a klímaváltozás el­kerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodásról Pej Zsófia szólt. Értékelték a klímastratégiához kapcsolódó lakossági kérdőív eredményeit is.

Amint elhangzott: a klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, amely nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érinti. A klímaváltozás mérséklése csak globális összefogással érhető el, azonban a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés minél alacsonyabb területi szinteken, lokálisan lehetséges.

Székesfehérvár saját klímastratégiája

Felismerve mindennek a fontosságát, Székesfehérvár saját klímastratégia kidolgozását tűzte ki célul, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, megtegye a kellő megelőző lépéseket, hatékonyan csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, védje és fejlessze a város természeti, környezeti értékeit, a tudásmegosztás érdekében bevonja a helyi lakosságot, és klímatudatosságot erősítő szemléletformálási programsorozatot rendezzen.

Cser-Palkovics András kiemelte, azért választották a konferencia helyszínének a Sóstót, mert a terület ékes példája a természetvédelemnek, mindenki szereti és büszke a megmentésére (a tavak már a kiszáradás szélén álltak). Az sem véletlen, hogy az eseményt a Föld napjára időzítették. Arról is szólt: a klímavédelem terén fontos eredménynek ítéli, hogy hazánk 23 megyei jogú városa összefogva, egységesen csatlakozott az Under­ 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez.

A városvezető fontos önkormányzati eredménynek nevezte a Palotavárosi tavak és a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációját, az erdőtelepítéseket, az elektromos autóbuszok használatát, a fűtőerőmű külvárosba költöztetését és az alsóvárosi rét zöldterületté nyilvánítását egy esetleges ipari hasznosítás helyett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megyeszékhely előtt álló feladatokat közös ügyként, társadalmi összefogással lehet csak megoldani.

Célok

A város célja, hogy a természeti, az épített, a városi és a közlekedési elemek minőségi és mennyiségi jellemzői optimális kombinációban álljanak rendelkezésre a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően. A legfontosabb projekt­cél a lehetőségekhez igazodó megelőzés, az alkalmazkodás egy fenntartható, megalapozott helyi klímastratégia létrehozásával és megvalósításával. A helyi és a bizonyos mértékben vonzáskörzeten alapuló (a Fejér megyei klímastratégia eredményeit és céljait figyelembe vevő) térségi szintű székesfehérvári klímastratégia elsősorban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését elősegítő helyi kapacitások megerősítését kell hogy szolgálja.

A projekt során a következő főbb tevékenységek valósulnak meg: kidolgozzák Székesfehérvár megyei jogú város klímastratégiáját; települési és intézményi interaktív tematikus szemléletformálási programsorozatot szerveznek; interaktív klímastratégiára épülő szemléletformálási programot készítenek; ökotúrák lebonyolításával bemutatják a városkörnyéki táj­egységeket. Még az idén települési figyelemfelhívó akciókat valósítanak meg (konferencia, fesztivál, interaktív kiállítás); ismeretterjesztő, szemléletformáló kiadványokat készítenek és terjesztenek.

A megyeszékhelyen már az év elején elkezdődtek az önkormányzati és szakértői egyeztetések, jelenleg a helyzetelemzés folyamata zajlik, júliusra elkészül a klímastratégia egyeztetési változata, majd szakértői és szervezeti véleményezéseket tartanak, és a javaslatok beépítését követően várhatóan 2021 decemberére véglegesítik Székesfehérvár klímastratégiáját.