A mátyásdombi sertéstelep bővítése nem mindenkinek felhőtlen öröm

– Nem a fejlesztéssel, hanem a helyszínnel van probléma – nyilatkozta lapunknak. – Az első lakott ház százegynéhány méterre van onnan, légvonalban az óvodánk kétszáz méter. Halmozott ez a probléma: településünkön van három olyan vállalkozás, ami jelentős környezeti hatást fejt ki. Ebből a sertéstelep a legközelebbi – mondta.

A másik kettő egyike egy fehérjefeldolgozó, amely a sertéstelepen túl található. Ott a közelmúltban – Lelkes Tibortól és Varga Attilától (Kabóka Kft.) kapott, egybehangzó információink alapján – negyedmilliárdos fejlesztést hajtottak végre, amely azt szolgálja, hogy kevésbé legyen érezhető a feldolgozó működése. A harmadik egy csirketelep, amely valójában közelebb van a lakott részekhez, mint a sertéstelep, de ott mostanság egy csirkét sem tartanak.

Visszatérve a sertéstelep bővítése körül támadt vitára, a polgármester leszögezte, számára a lakosság véleménye az elsődleges. – Az emberek előbb voltak itt, nem a mátyásdombi lakosok költöznek a meglévő sertéstelep mellé – érvelt.

– Szerintem az ország egyik legkedvezőtlenebb levegőjű települése Mátyásdomb. Az állattartásnál elengedhetetlenül képződnek gázok, a szabadba kerülnek, nem sok mindent lehet vele kezdeni – fogalmazott. – Ha az emberek úgy döntenek, hogy nem költöznek ide, mert rossz a levegő, ha a helyben lévő fiatalok úgy gondolják, elmennek a faluból, mert bűzös, ha a település ebben az ütemben néptelenedik el, akkor 20 év múlva ez egy kísértetfalu lesz! – prognosztizált Lelkes, s közölte, az önkormányzat – építési, rendezési terv hiányában – jogilag nem akadályozhatja meg a fejlesztést.

A sertéstelepen a kft. részéről Varga Attila nyilatkozott. Elmondta, jelenleg 7 istállóban 4300 disznót tartanak, a terv további 1280 disznó.

– Olyan 15-20 méterrel lennénk közelebb a faluhoz, de a telekhatáron belül. Minden beruházás-megvalósításhoz szükséges egy környezetvédelmi szagmérés, zajmérés, hatástanulmány elkészíttetése. Hatályos, egységes környezethasználati engedélyünk is van a telep működtetéséhez. A sertéstelep tíz évvel ezelőtti felújításakor is már arra törekedtünk, hogy az akkori és a jövőbeli környezetvédelmi elvárásoknak is megfeleljünk, így teljesen zárt rendszerben kezeljük a trágyát. A hígtrágya-tároló is fedett, így szaghatástól mentes. A telepen korszerű biológiai trágyakezelést alkalmazunk, amely jelentősen csökkenti a szaghatást, és a legyek szaporodását is hatékonyan gátolja – mondta.

Szólt arról is, hogy a telep már a 60-as, 70-es évek óta itt van, ők a 90-es években vásárolták meg, s már akkortól kezdve hizlalással foglalkoznak, még ha volt is egy hosszabb leállásuk. 2011-ben indították újra a termelést. Beszélt a régi tsz-épületekről, náddal szigetelt tetőkről, omladozó falakról is, amelyek helyén korszerű telepet létesítettek.

A szóban forgó legújabb fejlesztéshez kapcsolódó előzetes mérések is megtörténtek már, ezek hatósági elbírálása folyamatban van.

Elmondta azt is, szakhatósági elvárás a fásítás. Egy sor facsemetét már el is ültettek a telep széle mellett. Egy sáncot is felhúztak már oda, amelyre egy magas tujasort, s mellé újabb sor facsemetét terveznek a zajok és a szagok terjedésének mérséklése érdekében.