Kétszer kapta vissza gyermekét a dégi család

– Sziasztok! László Péter, 24 éves diák vagyok. Családommal a festői szépségű Dégen élek. Születésem óta speciális oktatásban veszek részt. Ebben a videóban két olyan szakmát szeretnék bemutatni, ami számomra értékes – így kezdődik László Péter egyik tavaly készült videója; a szakképzési centrum nyáron hirdette meg a Szakmák Mozija pályázatot, Péter az első három helyezett között végzett.

– A 8. osztály után az Érted Vagyunk Speciális Szakiskolában folytattam tanulmányai­mat. Informatikai adatrögzítő szakon végeztem. A képzésünk során nagyon sok újat tanulhattam meg: adatbázis-kezelés, táblázatszerkesztés, internethasználat, szövegszerkesztés. Kedvelt időtöltésem a kisfilmek szerkesztése, vágása. Egy súlyos betegséget leküzdve ismét tanulok. Most parkgondozó szeretnék lenni. Parkgondozóként feladatom a dísznövények, fajták felismerése, meghatározása, növényápolás, eszközök, gépek üzemeltetése, használata, karbantartása lesz majd – folytatódik a videó bevezetője. – Ezek után, remélem, már kitaláltátok, hogy ki készítette a pályázathoz ezt a videót, melyben a kertészkedés szépségét szeretném megmutatni. Locsolókannát a kézbe, és gyertek velem!

A kisfilm itt tekinthető meg:

László Péter. Olyan hős ő, mint az ükapja. Nemrég írtunk az 1882-ben született László Péterről. Szolgált az első világháborúban. 1916 nyarán egy alkalommal Galíciában rajtaütött a muszkákon, maroknyi csapatával győzött a túlerőn. Vitézi címet érdemelt ki.

Nem egyedül vitéz László Péter hős e családban. Dédunokájának, szintén László Péter – e családtörténetben életkorban ő a középső László Péter – és feleségének, László Péterné Krisztinának három gyermeke született, Péter, Krisztina és a legkisebb, Zsófia. Legifjabb Péter – Pepe –, úgy véljük, egyetértve büszke édesanyjával, a család jelenkori hőse, a vitézi cím lelki megöröklője.

– Pepe az én hősöm. 1995. december 21-én született, egy elég problémás terhesség után. 32 hétre született. Első éjszaka beszürkült, három napig volt oxigén alatt, amelynek következtében kétoldali agyvérzést kapott. A Jóisten vigyázott rá, mert nem központi, hanem perifériás idegrendszert ért. Autista – mondta az édesanyja. – Tíz hónapos korában volt először lázgörcse, ami felerősödött, kétéves korára kiderült, hogy epilepsziás, tizenhat éves korában mondták azt, hogy gyógyulttá nyilvánítható.

– Simon Gábor főorvos úrhoz jártunk. Amikor mentünk hozzá kontrollra, mindig mondta, hogy Pepe egy kisebb csoda, mert az orvosi papírjai alapján ő azt gondolná, hogy kerekes­s­zékkel jön, vagy legalábbis járókerettel, de nem, a saját lábán. Hozzáteszem, amikor még alig volt háromhetes, csináltak a kórházban egy koponyaultrahangot, ami után azt mondták, hogy talán megtanul járni, de készüljünk fel arra, hogy az egész életét kerekesszékben fogja tölteni – idézte föl Krisztina. – Na most Pepe ezt egész keményen megcáfolta!

Lovaglás, úszás, pecázás

Péter gyermekkorában rengeteget jártak, illetve utaztak különböző terápiákra, fejlesztésekre, úszásra, logopédiára Dégről Fehérvárra Enyingen átutazva, mert akkor még nem volt meg a dég–kálozi út. Hetente 600 kilométer autózás…

Péter Enyingen kezdte az iskolát, kicsivel nyolcéves kora előtt, szegregáltan. – Nagyon élvezte, de két év után integrálták a nagy iskolába, és ott nem kapott volna ugyanolyan ellátást. Időközben én elvégeztem a gyógypedagógiai főiskolát Kaposváron. Pepe miatt csináltam meg – mondta László Péterné. – 2013-ban alakult meg a Pedagógiai Szakszolgálat Enyingen, onnantól tekintem küldetésnek a korai ellátás megszervezését itt, Enyingen és környékén.

– Amikor tanítványom lett Pepe gyógypedagógusként itt Dégen, voltak olyan osztálytársai, akiket szintén érdekelt a lovaglás. A három fiúból létrehoztuk a Dégi Lókötők Lovascsapatot. Kaposváron találtam olyan szakembert, aki tudott segíteni. 2008-ban indultunk először a Magyar Lovasterápiás Szövetség országos versenyén, Fóton. Összetettben a 14 csapatból a 4. helyezést érték el. Pepe egyéniben második lett díjlovaglásban. Háromszor vett részt ezen e versenyen, egy alkalommal a kaposvári csapat színeiben. Van egy bronzérme is akadálylovaglásból.

– Még Pesten is voltunk, Anci! – mondta aztán Péter; egy, a Hősök terén megrendezett Nemzeti Vágta verseny előtti bemutatóra meghívták – László Péterrel a soraiban – a kaposvári csapatot is. Többezres tömeg előtt lovagolt ekkor. – Kicsit furcsa volt először, de amikor hozzászoktam, már jó volt – mondta lapunknak Péter arról, milyen volt idegen lovat megülni; hiszen korábban jobbára saját lovon gyakorolt.

Egy időben úszásból is halmozta az érmeket, az 50 méteres hátúszás volt a fő versenyszáma. Jelenleg kedves hobbija a pecázás, egy hatkilós dégi ponty az eddigi csúcs. Mint parkgondozó-tanuló, ebben a félévben elindult a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Bekerült a május végi bajai döntő mezőnyébe, a legjobb tizenkettő közé.

Péter 2014-ben leküzdött egy rosszindulatú agydaganatot. – 2013 tavaszán azt vettük észre, hogy nagyon fáradékony, rengeteget iszik. Kértünk egy labort, kijött, hogy a TSH-szintje nulla. Én azt mondom, hogy a sors vagy a Jóisten mindig a tenyerén hordott bennünket, minden nehézség ellenére, mert olyan orvosokat, szakembereket találunk meg, akik rögtön tudták, hogy milyen irányba induljunk el – mondta Krisztina.

Legyűrte a betegséget

Gláz Edit professzor asszonyhoz (1926–2020) kerültek, akit Krisztina minden bizonnyal joggal nevez a magyarországi endokrinológiai szaktudomány megalapítójának. – Sose felejtem el, azzal kezdte, amikor bementünk hozzá, hogy voltunk-e már nyaralni. Nem, augusztus elején mennénk Eger környékére. Azt mondta, jó, menjünk el, pihenjünk, merthogy utána nagyon hosszú út vár ránk.

Péter legyűrte a betegséget. 2014 májusában megműtötték, felnyitották a koponyáját, eltávolították a daganatot, amelyről tíz nap múlva kiderült, rosszindulatú csírasejtes germinomatumor volt. – Veleszületett. 12 hetes kor előtt, amikor a sejtek a helyükre vándorolnak az embrió kialakulásánál, egy hibás sejt rossz helyre ment. A hormonváltozás felélesztette ezt a hibás sejtet – magyarázta Krisztina.

Vagyis a koraszülöttséget követő oxigénhiányos állapot, agyvérzés és a késő kamaszkorában diagnosztizált rosszindulatú daganat között nincs összefüggés.

– Kétszer kaptuk vissza a gyermekünket, amikor megszületett, és 2014-ben. Nagyon sok jó ember van a világban! Nagyon sok segítséget kaptunk, amikor a sugárkezelésekre jártunk, és akkor is, amikor a terápiákra. Hiszek az emberi jóságban. Most, hogy nekem nincs rá szükségem, most én próbálok segíteni, és ugyanazt csinálja Pepe is, amikor az osztálytársát korrepetálja. Számomra ő mindig példa, ő már kétszer szembenézett a kaszással, és azt mondta, hogy nem! Minden hátrányából ki tudja hozni a jót.