Gyalázkodó hozzászólások árasztják el a közösségi médiát – Mit tegyünk, ha minket találnak meg?

Hihetetlenül elterjedt manapság az internetes hozzászólásokban és a közösségi médiában a troll­kodás, vagyis a bántó, leminősítő hozzászólás kultúrája. Ma mindenki, aki véleményt nyilvánít, tartalmat oszt meg valamely témában a közösségi média felületein, a provokálók céltáblájává válhat. Ők azok, akik agresszív, gyalázkodó hozzászólásokkal igyekeznek megsemmisíteni a másikat – mutat rá napjaink aggasztó jelenségére Domján Mihály szakpszichológus, aki maga is hosszú ideje blogol és aktív a szociális média felületein, így saját tapasztalatai is vannak a témában.

A pszichológus rámutatott, hogy a gyalázkodás ugyan pillanatnyi kielégülést, feszültségcsökkenést okoz a troll­kodóban, de a valódi problémáját nem oldja meg, hanem sajátos módon inkább konzerválja helyzetében.

– A trollkodás egyáltalán nem építő. Romboló annak, akit gyaláznak, de magának a gyalázkodónak a legleértékelőbb. Feltehetően számos érintett személy hiedelme, hogy a világ ellenséges hely, tele rossz emberekkel, akiket meg kell büntetni. A gyalázkodó személyeskedés kiválthat az érintettből szomorúságot, haragot, sőt jogos védekezést is, ami tovább erősítheti és szíthatja a troll „tüzét”. Így még jobban nyeregben érezheti magát és folytathatja az ellenségeskedést. Ehhez maga a közösségi média is hozzájárul, ami a látszatkapcsolatok világa. Elmélyíti a magányosodást és a sodródást. A valódi kapcsolatokhoz személyes kontaktus kellene – hangsúlyozta a szakember.

Fontos kérdés, hogy mit tehetünk, ha megtalál bennünket egy troll.

Mivel a „megmondóember” tulajdonképpen egy sértett gyermeki viselkedést takar, így ennek a felelősségvállalás és a korrekt véleményalkotás megtanulása lehet az ellenszere.

– Tudnunk kell, hogy a személyünknek címzett negatív üzenetek sok esetben nem rólunk, hanem a küldőről szólnak. Az ő gyűlöletéről, frusztrációjáról, fájdalmáról, amit ránk ömleszt. Ha ilyen támadás ér, lehetőleg csak tőmondatban, vagy egyáltalán ne reagáljunk. Ne magyarázkodjunk és ne fenyegetőzzünk. A kialakuló konfliktushoz legalább két fél kell. Ha az egyik enged, elvész a támadás ereje és nem táplálja a troll konfliktuséhségét. A lényeg, hogy ne vegyük magunkra a trollhoz tartozó, valójában róla árulkodó véleményét. A saját reakciónk hozzánk tartozik, az a mi felelősségünk – mutatott rá Domján Mihály a helyzetet megoldó viselkedésre, hozzátéve, hogy ne éljünk állandó reakcióban, vagyis ha reagálunk is egy közlésre, semmiképp ne rögtön tegyük.

A szakember szerint társadalmi szinten az lehet a megoldás, ha nyíltan kezeljük a problémát.

– Fontos arról beszélni, hogy mindenki, a kommentelő és a megszólított is ember, jó és rossz tulajdonságok hordozója. Mint embernek, vannak érzései és megvannak a maga fájdalmai, küzdelmei és félelmei, amit tisztelni érdemes. A vélemények és szempontok létezhetnek egymás mellett és táplálhatunk kölcsönös tiszteletet egymás iránt attól, hogy különbözik a véleményünk. Ha az embert keressük a másikban, meglátjuk, hogy mindezek mögött mindannyian egyenrangúak vagyunk – hangsúlyozta Domján Mihály.