Szabad az agárdi strand továbbra is (videó)

Tiszta vizet a pohárba

Javában épül és alakul át a Velencei-tó partja – amelynek már látható eredményei is vannak. Sokan látják a változásokat, azt, hogy a sok évtizedes szocreál múlt végre kezd eltűnni. „Fél méteres betonfal” az agárdi szabadstrandon – mégis ezzel a felhorkanással provokálják a közösségi oldalakon ismeretlenek a helyieket. Azt mondják, betonfallal kerítik el a szabadstrandot, hogy ne lehessen fürdőzni, illetve, hogy a polgármester kérésére teszik mindezt – már önmagában ezek az állítások is helyretételre szorulnak. Hogy „kulturált megoldás”-e, az már ízlésbeli kérdés, de elég csak körbenézni a tengerpartok azon szakaszain, amelyekhez közel ember telepedett le, s ahol erősen veri a hullám a partot. Szakmai, mérnöki kérdés lenne ez, amelyről az évtizedek óta itt élő helyiek tudnának is mesélni. Az, hogy több mint egy éve 70-80 centiméterrel alacsonyabb a vízállás a Velencei-tóban, ne tévesszen meg senkit: nem lesz ez mindig így, a betonfal, ami „félméteren” emelkedik a part azon szakaszán, bizony lesz úgy – remélhetőleg -, hogy éppen megtartja a tó vizét. Örömmel veszik ezt majd a horgászok, hajósok, vitorlázók, sőt, még a fürdőzők is. Akiktől nem lesz elvéve a szabadstrand, és itt jön az egyik legfontosabb információ: ahol az a bizonyos félméteres betonfal épült, éppen addig tart, ahol elkezdődik a szabadstrand. Nem történt más, minthogy az öböltől 200 méteren kapott egy függőleges megerősítést a part, alatta kőszórással. A beton partfal egyébként már tavaly októberben elkészült, s talán csak most vették észre, vagy most találták alkalmasnak az időt a politikai csatározásra.

Rekonstrukció

A Velencei-tó az elmúlt években rendkívüli népszerűségre tett szert, százával, ezrével költöznek ide a fővárosból menekülő emberek, akik talán nem is hallottak még a Velencei-tavi partfal-rekonstrukcióról, ahogy arról sem, hogy immáron két éve a tópart munkaterület, és ami ott zajlik, az vízügyi igazgatósági hatáskör. Tóth István polgármesterre mutogatni azért, mert körben a tóparton megerősítik a partfalakat, nem szakmai állásfoglalás. Hogy hol milyen módszerrel – arról is számtalanszor hallhattak már az itt élő helyiek – ha akartak. Voltak lakossági fórumok, tájékoztatások, cikkek ezerszám, amelyek arról szóltak, hogy miért van szükség a megerősítésre – és ahol nem kell védeni a hullámtól a partot, ott nincs is ilyen. És azért ne feledjük: azelőtt is betonból volt itt a partvédmű, csak maximum szétmállott, tele volt lyukakkal és sárral és könnyű volt beleegyensúlyozni a tóba. Ha nem lett volna az évtizedekkel korábbi partfal-rekonstrukció, amely az akkori módszerekkel betonozott, akkor ma nem lenne legalább 20 méteren meg az a partszakasz, ahol most sétálni, strandolni szeretnének az emberek. A világ azonban fejlődik, a vízügyi mérnökök pedig úgy tartották jónak, hogy az egyik legveszélyesebb partszakaszon ezzel a módszerrel erősítik meg a rendszert. Erről persze megkérdeztük a Vízügyi Igazgatóságot – legyenek kedvesek ismét elmondani, miért döntöttek úgy a szakembereik, hogy meghatározott szakaszokon ezt a megoldást választották.

Csonki István, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója részletesen válaszolt is a hírlapnak feltett kérdésekre: – A kérdéses partszakaszon jelenleg is folynak a „Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja„című projekt munkálatai, az Országos Vízügyi Főigazgatóság mint konzorciumvezető irányításával. A partfalak rehabilitációja (felújítása, átépítése) azok megromlott állapota miatt vált szükségessé. A tervezés során figyelembe vettük a parti területek tulajdonosainak észrevételeit, és a tervező által

elvégzett méretezések alapján többféle partfalszakasz mintatervet készítettünk. A projekthez kapcsolódó terveket több lakossági fórumon bemutattuk. A kérdéses mellvédfallal megerősített szakasz tavaly készült el és az ”Agárdi szabad-strand„ elnevezésű partszakasz észak-nyugati sarkán található közel 200 méter hosszban. A tervezés során elvégzett méretezések alapján ezen a szakaszon éri ugyanis a legnagyobb hullámterhelés a partvédőművet, ezért vált szükségessé, a parterózió megelőzése érdekében, egy megemelt mellvédfal. A tó körül a kritikus szakaszokon ugyanilyen szinten vannak kiépítve a mólókon a hullámvédő falak. Az ”Agárdi szabad-strand„ teljes hossza egyébként 670 méter, ebből a kritikus hullámmagasságnak kitett szakasz, ahol a mellvédfal megépült csak 198 méter, azaz közel 500 m hosszban – pontosan 472 méter -, tehát a szabadstrand funkció teljes mértékben biztosított. Megjegyezzük, hogy a mellvédfalas szakaszon is hagytunk egy átjárót, hogy a szörfösök a szörfjeiket vízre tudják tenni, ugyanis a szélviszonyok miatt ez a szakasz a legkedveltebb része a tavon a széllovagok számára.

A változás persze mindig látványos, ez lesz a Holdfény sétányon is, amely várhatóan a következő célpontja lesz az „álfelhorkanásoknak” a térségben. A tavalyi kordonemelés az egykor volt szabadstrand területén szintén a partfal-rekonstrukciónak volt betudható, és még így is vitték az emberek a munkaterületen fürdeni a gyerekeiket, tették félre a kerítést „alanyi jogon”. Az itteni fejlesztésekről és változásokról is évek óta lehet tudni, tájékozódni, mégis akkor fog a legnagyobbat szólni, amikor megvalósul, és inkább sétálni lehet majd ezen a szakaszon, nem csobbanni. De attól ez még közterület marad.

Korábbi cikkeink a rekonstrukcióról:

https://www.feol.hu/vezeto-hirek/velencei-to-partfal-rekonstrukcio-2234781/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jo-utemben-halad-a-partfal-rekonstrukcios-projekt-a-velencei-tonal-2767888/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/halad-a-partfal-rekonstrukcio-gardonyban-4467892/

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/folytatodnak-a-velencei-tavi-partfalrekonstrukcios-munkalatok-4765732/