Az Árpád-kori alapokra épült barokk Keresztelő Szent János születése műemlék templom, az 1800-as évek elejéről a késő klasszicista református templom és a Sárréti Tájház adják jellegzetes hangulatát. A község neve személynévből keletkezett magyar név­adással, a Fülöp név kicsinyítő képzős alakja. Első írásos említése 1009-ből, a veszprémi püspökség határkijelölő okleveléből való, amikor Szent István király a Szent Mihály Egyháznak adományozta Fülét. 1333-ban már plébániás hely; a török hódoltság idején is mindvégig lakott település maradt.

A lakosság majdnem teljes egésze 1530 táján a református hitre tért át, majd ebből adódóan a rekatolizáció időszakában komoly ellentétek adódtak. Jó ideig éles határ húzódott a két vallás képviselői között, ami csak az 1800-as években enyhült meg. A falu a 18. század végén a veszprémi káptalan birtoka, földjei jó minőségűek, rendelkezik szőlőheggyel, erdővel és kőbányával is. 1877 decemberétől válik a székesfehérvári járás részévé. A Fülén is áthaladó Budapest–Tapolca vasútvonalat 1898-ban nyitották meg, a postahivatal 1900 novemberében kezdte meg működését. A település gazdag régészeti lelőhelyekben, a mai helység Nagyfülét, Kis­fülét és Szentmártonfülét foglalja magában.

Olvasóink a műemléki védettségű katolikus templomot választották a Fülére legjellemzőbb épített örökségnek. Az Árpád-kori alapokra épült, gótikus nyomokat őrző, középkori elemekkel tűzdelt tornyú templomot a 18. században barokk stílusban építették át. „Maradjon e ház békében mindvégig Isten háza, a krisztusi kegyelmek forrása s magyar műemléki múltunk egyik értékes öröksége!” – áll a műemlékek országos jegyzékében. Miszerint a Keresztelő Szent János születése templom: római katolikus templom, a homlokzat előtti támpilléres toronnyal. A négy boltszakaszos, stukkódíszes hajó 1749-ből való, a szentélyen kívül 1798-as évszám. Az oltárkép Jakoby Károly: Krisztus keresztelése.

A kisfülei felújított parasztházak, a református temetőben található régi sírkert és a katolikus temetőben helyreállított síremlékek is a régmúltat idézik. Nem véletlen, hogy sok ismert művészember, festő, grafikus, filmrendező, de építész és történész is vásárolt itt üresen maradt parasztházat, melyeket a hagyományokhoz hűen felújítottak. Olyan szellemiséget és szemléletet hoztak ezzel a faluba, amelynek a mai napig élvezik a hasznát és a hatását. A Káposztás-patak túloldalát művészsornak nevezik ma már.

Tolvaly Ernő festőművész szellemi örökségét lánya, Tolvaly Orsolya viszi tovább, a fülei művésztelep a közeljövőben új épületet kap az önkormányzattól. Bálint József faszobrász és alkotótársai mun­káiból 2020-ban jött létre a mesepark, amelynek fejlesztését augusztusban folytatják. A szoborparkot a faluközponttal kötik majd össze a patak mentén.

A falu rendelkezik telkekkel, szívesen látják a beköltözőket. Folyik a vasútvonal villamosítása, várják a balatoni kerékpárút megépülését. Szeretnék, ha minél többen megismernék szeretett falujukat, felfedeznék eddig viszonylag rejtett kincseit, üdítő természeti környezetét. Szállások kialakításával azokat a Balatonra látogató nyaralókat is várják, akik nyugodtabb környezetben pihennének.

Boldogságunk forrását az emberek alkotják

Miért jó Fülén élni? – kíváncsiskodtunk. A megszólalókkal a plébánia kertjében beszélgettünk.

Kulcsár Noémi egyetemi docens úgy fogalmazott: egy kis faluban könnyebb boldognak lenni. Leginkább azért, mert a boldogságunk forrását a bennünket körülvevő emberek alkotják, a hely, ahol élünk, a közösség, a társas kapcsolatok. Fülén ezt a szeretetet tapasztalja nap mint nap – az utcán, a boltban, az óvodában.

Némethné Rózsa Judit, a Füle Községért Közalapítvány elnöke tíz éve az Ars Sacra – Nyitott templomok programok szervezője, a művésztáborok tanácsadója. Faluja életét mindennapi munkájával segíti: az épített örökség további felkutatását, helyreállítását, a közösségi élet megújulását. Ismeri a tősgyökeres füleieket, jó kapcsolatokat ápol a beköltözőkkel beilleszkedésüket istápolva.

Bakó József 93 éves, hat esztendővel fiatalabb feleségével, Saroltával – a gondokat, bajokat leszámítva, ahogy mondani szokás – békében, nyugalomban élnek. Olykor elgyönyörködik a szép tájban; ha fölmegy a szőlőhegyre, a Balatonig ellát, de még Fehérvárig is!

Sorozatunk eddig megjelent részeit itt olvashatják, nézhetik:

[embed]https://www.feol.hu/az-en-kedves-kis-falum/[/embed]