14. rész

2021.03.06. 07:00

Az én kedves kis falum – Szabadhídvég

Fejér megye bármely részéről nekiindulva Szabadhídvég a végeken helyezkedik el, az utolsó falu. Nem egészen így van ez azok számára, akik Somogy vagy Tolna felől érkeznek meg Fejérbe…

Majer Tamás

Ők legelőször ugyanis Szabadhídvég települését ismerik meg! Szabadhídvég ilyeténképpen Fejér délnyugati bejárata! S persze nem is legelső, nem is legutolsó falu ez a helyieknek, annak a nyolcszáz és még néhány tucat embernek, akiknek az otthona ez girbe-

gurbán görbe utcáktól, szelíd lejtőktől és emelkedőktől hangulatos falucska.

Szabadhídvéget – amely település 1922-ben Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy települések egyesítése folytán jött létre – a Sió és a Sión átívelő híd választja el a Fejér megye többi részétől. A hídon túl már a mezőkomáromiak élnek, akikkel közös vasútállomásuk elnevezése – Mezőhídvég – sokáig őrizte azt a rövid időszakot, amikor a két község az ötvenes években pár évre közös közigazgatás alá került. Még az ezredforduló előtt megszűnt az állomás, nincs már errefelé vonatközlekedés, annál több busz jár a falu belső és külső útjain.

Szabadhídvéget a Sió és a Sión átívelő híd választja el a Fejér megye többi részétől
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A település múltjáról az első írásos adat az 1344. évből való, amikor is a „villa Hiydwegh” azaz Hídvég falu megnevezést említi egy oklevél. Katonai térképek a 18. század második feléből külön jelölik Városhídvéget és Faluhídvéget. A község legjellemzőbb épített öröksége, a barokk református temploma is ebből az időszakból való, 1786-90 között épült. 26 méter magas homlokzatú tornyát az 1810-es években emelték.

A templom a Sió fölötti domb hátán szabadon álló barokk épület. Fő- és oldalhomlokzata pilaszterekkel tagolt, kapuja copf díszítésű, oromzata kővázas. A torony órapárkányos, összetett sisakos. Három csehsüveg-boltszakaszos, félköríves záródású hajója van, háromnyílású előcsarnoka, mely fölött az orgonakarzat található. A boltozatok között fejezetes pilaszterek láthatók. Középen, a fal mentén egy konzolon nyugvó, fehérre festett, aranyozott, falazott szószékkosár helyezkedik el – sorolja az egykor.hu weboldal.

Szabadhídvég közigazgatási határának keleti csücskén, közel a Sióhoz található Pusztavár, ahol alighanem vár, földvár állt egykoron. A Szent István Király Múzeum jelenlegi igazgatójának, Pokrovenszki Krisztián régésznek Szőllősy Csillával és Tóth Zoltánnal közös, 2013-ban íródott Szabadhídvég-Pusztavár roncsolásmentes műszeres felmérése című tanulmányára támaszkodunk; talajradaros vizsgálatot végeztek a területen.

A község legjellemzőbb épített öröksége, barokk református temploma 1786-90 között épült
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– A terepbejárások során gyűjtött nagyszámú kelta leletanyagból 1. századi erődített településre következtethetünk. Történeti adatok alapján pedig egyes kutatók ide lokalizálják Hídvég török kori palánkvárát, ahol a későbbiekben kuruc csapatok verhettek tábort – írják tanulmányuk elején. Kifejtik továbbá, hogy a lelőhely alaprajzát és a méretét tekintve római vagy középkori eredet valószínűsíthető.

Az írott források és a korábbi jelentésekben szereplő kisszámú középkori leletanyag is ezt támogatja. – A történeti adatokból kiindulva török, illetve kuruc erődítés valószínűsíthető. […] A vázolt lehetőségek közül akár több is elfogadható lehet – olvasható az említett tanulmány végén; vagyis több korban is nagy jelentősége volt az erődítménynek.

A község címere is magán hordozza a falu múltját,

– A címer közepén vár képe látható, az a palánk, majd földvárnak a szimbóluma, amely védte a Sió-vonalat a Rákóczi-szabadságharc idején. A három szívmintából összefonódó alakzat a három község 1922-ben történt egyesülését jelenti. Ez egyben a Szabadhídvég név kezdetének dátuma is – olvasható a község honlapján.

Városhídvég, Faluhídvég és Szabadhegy 1922-ben egyesült Szabadhídvég néven
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Ők hárman, a „legkeményebbek” közül

Radics Gyula lassan 90 éves, de mégis a mai napig kijár a szőlőbe! Filotás Máriának látni az ovis gyerekeket ösztönző öröm! Peládyné Jámbor Krisztina a közösség kemény magjáért rajong!

– Október 30-án töltöm a 90. életévemet – árulta el Radics Gyula. – Apámék négyen voltak testvérek, férfiak. Apám, Radics János bognár és kádár volt. Radics Károly cipész. Radics Gyula csizmadia. Radics Viktor fodrász. Apámnál voltam tanuló, 1947-től – mondta.

Radics Gyula
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Radics Gyula 1950-51-ben Budapesten, a magasépítő vállalatnál dolgozott, majd 1951 és 1954 között katona volt. – Utána kértem a munkakönyvemet a cégtől, mondtam, hogy nem vagyok hajlandó visszamenni, idehaza akarok dolgozni – emlékezett. Így került vissza Szabadhídvégre, 33 éven át dolgozott a pélpusztai állami gazdaságban; Pélpuszta Szabadhídvég egyik jelentékeny külterülete.

Radics Gyula értője és művelője a bognár, a kádár, de még az asztalos szakmának is, mint mondta, koporsón kívül mindent csinált már. Gyula bácsi a mai napig dolgozik a szőlőben, kint kezdi a napjait, ha teheti motorral megy ki a telekre.

Filotás Mária
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

– Itt születtem Szabadhídvégen, mindig is itt éltem. Mezőkomáromban tanítottam 37 évig, mikor nyugdíjba vonultam, meghívtak Hídvégre az iskolába. Itt tanítottam öt évig, két évig az általános iskolában tanítottam, három évig a kisegítő iskolásokkal foglalkoztam. Utána könyvtáros lettem. Szívesen és szeretettel – mondta el Filotás Mária. – Az óvoda mellett lakom, nagyon sokat találkozom gyerekekkel, imádom őket! – mondta el a 84 éves asszony, aki tagja a helyi nyugdíjasklubnak, ha szabad, sokat járnak kirándulni, s besegítenek a falu programjainak műsoraiba.

Peládyné Jámbor Krisztina
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Peládyné Jámbor Krisztina többször visszaköltözött Szabadhídvégre. Élete első három évében itt élt, majd 13 éves korától két esztendőn át újra. 23 éves korában ismét Szabadhídvégre, a Sió jobb partjára hozta a sors, vagyis a házasság. Érthető, hogy itt vásároltak házat.

Krisztina alelnöke az Együtt Szabadhídvégért Egyesületnek. – Nagyon-nagyon szeretek egyesületi tag lenni, szeretem a közösségszervezést, az itteni embereket, van egy kemény mag, akikkel szinte bármit meg lehet valósítani! A 2019-es rockfesztiválon a színpad- és kordonépítéstől kezdve a kamionvezetésig mindent csináltunk – idézte fel.

Sorozatunk további részeit ITT találják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában