Szentlászló falu örök emlékére

2021.02.15. 07:45

A földig rombolt templom helyén áll az egyedülállóan szép szobor

A község határában kiemelt műemléki védelem alatt álló barokk Szentháromság-szobor található, amely 2020-ban bekerült a Fejér megyei értéktárba is.

Gajdó Ágnes

Mindig elgondolkodom, amikor a Ráckeresztúrt Martonvásárral összekötő útról a kies facsoport közepén álló Szentháromság-szobrot nézem. Mire gondoltak eleink, amikor öszszegyűjtötték a rávalót, s abban bíztak, hogy hálájuk, reménységük, imádságaik ekképpen való kifejezése megvédi őket a további veszedelemtől? Bíztak az Úrban, hitték, hogy mindenható, s a szent emelvény majd afféle közvetítő szerepet tölt be földiek és égiek között.

Hiszen a hajdani, Árpád-kori Szentlászló nevű település lakói éppúgy éltek, mint mi. Nem volt ugyan televíziójuk, telefonjuk meg internetjük, ám ők is rettegtek a betegségektől, a járványtól, féltek a munkanélküliségtől – akkor is, ha nem ezeket a kifejezéseket használták. Szegények és gazdagok is éltek közöttük, s bizonyosan voltak családok, amelyek nyomorogtak, s netán mások segítségére szorulva vészelték át a nehezebb időszakokat.

Egykor körmenet járt ki a csodálatos szoborhoz
Fotó: Gajdó Ágnes

A falucska és lakói nem múltak el nyomtalanul, bár már a kicsi település romjai sem lelhetők föl, az ott éltek emlékét meg mindössze néhány legenda őrzi. Ezek közé tartozik az, amelyik a török időket idézi: a falu lakói a templomba menekültek a támadók elől, ám egy kisgyereknek ki kellett mennie, hogy a szükségét elvégezze, mégsem tehette mindezt a felszentelt istenházában, s odakint a török katonák észrevették. A templomot fölégették, s nem kegyelmeztek senkinek: a falut földig rombolták. Úgy tudjuk, az egykori templom romjai a 18. század derekán még láthatók voltak. A jelenleg is látható Szentháromság-szobor a település templomának helyén épült – a szobor egyik oldalán látható templomrajz feltehetően erre utal – az Európán végigsöprő pestisjárvány után, Szent László király tiszteletére. Különlegessége, hogy elülső oldalán a lovagkirály domborműve látható, a rá jellemző attribútumokkal, ez mindenképpen egyedivé teszi az országban, de a kontinensen is. Egykor körmenet járt ki a szoborhoz, s ezt a hagyományt élesztették újjá a helyiek 2019ben, a szobor készítésének 240. évfordulóján, amikor az egyházközség az önkormányzat támogatásával szabadtéri szentmisét szervezett. A misét Szent László-nap környékén tartották, sokan megjelentek a környező településekről is. Volt, aki gyalogosan, volt, aki kerékpárral zarándokolt el a szent szoborhoz.

Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester elmondta, szeretnének a jövőben kiránduló- és zarándokhelyet kialakítani itt, hogy mások is megcsodálhassák ezt az egyedülállóan szép szobrot, s megismerhessék a település múltját, történetét. A helyiek bíznak abban is, hogy a megyei értékek közé bekerült Szentháromság-szobrot a közeljövőben sikerül restaurálni.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget