A ciszterciek alapította falu, Mezőfalva nevének eredetéről

– Herczegfalva néven alapították ezt a falut 1811-ben, József főherceg tiszteletére, aki akkor az ország nádora volt. Nagyon szimpatikus személyisége a magyar történelemnek, a Habsburgok között a legmagyarabb – aposztrofálta a névadót ­Molnárné Troppert Mária, a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

– A ciszterci apátság is az alapítók között volt. Hatalmas birtokokat vettek a környéken a török idők után, kellett a munkás kéz számukra. Elhatározták, építenek itt egy jobbágy­falut. Ehhez kellett József nádor mint az ország helytartója hozzájárulása. A zirci levéltárban kutakodtunk annak története után, miért volt ilyen nagy kultusza József nádornak, miért kapta az ő tiszteletére a Herczegfalva nevet a falu – mesélte. – Talán azért, mert a felcsúti birtokok lehúzódtak egészen ide, Herczegfalva határáig. A levéltári adatok alapján arra jutottunk, hogy birtok adományozásával vagy cserével járulhatott hozzá József herceg ahhoz, hogy itt ez a falu létesülhessen – ismertette.

Molnárné Troppert Mária nem mulasztotta el megjegyezni azt sem, hogy a fáma, a népi hagyaték viszont úgy tudja, hogy József nádor egy ízben erre járt, erre lovagolt. Megállt egy közkútnál… – Birkahodályok, gazdasági épületek voltak ezen a területen. A török idők alatt megsemmisült a korábbi település; a környék a török felvonulási területe volt délről föl, Buda felé, a Duna mentén. Az itteni települések teljesen tönkrementek vagy elnéptelenedtek. A fáma szerint megállt itt József nádor, megitatta a lovát, körülnézett, és azt mondta: „Ej micsoda adottságú hely ez, ide kéne egy falut alapítani.” Így maradt fent a népi emlékezetben – mondta Molnárné.

– Valójában, mint mondtam, a ciszterci rend kezdeményezte a falu alapítását. Hatalmas, több ezer hold birtokuk volt itt. Herczegfalva lett a birtok lelki központja. Előszálláson – innen körülbelül 15 kilométerre – volt a birtok irányítási központja. Az előszállási kastélyban volt a jószágkormányzó, onnan irányította a birtokot. Nagyvenyi­men is alapítottak rendházat, novíciu­sokat képeztek ott.

Molnárné Troppert Mária elmondta, a mai Mezőfalva benépesítése során legtöbben Veszprém, illetve Mór környéki sváb falvakbók érkeztek. Az első lakók 80-90 százaléka sváb telepes volt, a többiek ­magyarok, akik a pusztákból települtek be.

– Itt az első évszázadban nem is nagyon lehetett magyar szót hallani – fogalmazott.