Települések fiatalos lendülettel, avagy jönni, menni, maradni?

Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, az egyes megyei falvakban manapság mennyire állja meg a helyét ez a kifejezés, s ha szó esik az elöregedésről, az ellen szeretnének-e tenni – és ha igen, hogyan – a településvezetés részéről. Annyit már most elárulunk: vannak jó példák, „megoldási” lehetőségek!

Jó elhelyezkedés

– Sárkeszire (604 lakos) szerencsés módon nem jellemző az elöregedés. A megyeszékhely közelségének és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően az elmúlt években egyre több fiatal választja községünket otthonául – mondta el lapunknak Kőhegyi László polgármester.

A múlt évtől a csok-igénylők is pozitív elbírálást kapnak az ingatlanokra. A kistelepülésen minden feltétel adott a teljes élethez, a tömegközlekedés jó, Székesfehérvár negyedórányira. A Magyar falu programban nemrégiben felújított orvosi rendelőjük új orvosi eszközöket is kapott. A falugondnoki kisbusszal megoldható a gyerekek iskolába, óvodába szállítása, és más, elsősorban szociális szükségletek kielégítése, például az étkeztetés. A faluháznál új játszótér készült. Az elmúlt három hónapban négy kisgyermek született, az önkormányzat egyszeri támogatással segíti a családokat.

Új családi házak

A demográfiai válság nemcsak a kistelepüléseket, hanem egész Magyarországot érinti – fogalmazta meg aggodalmát Óber Andrea polgármester.

– Sárszentmihályon (3148 lakos) sok nyugdíjas él, a 65 éven felüliek száma megközelíti a 600 főt, de évről évre szerencsére rengeteg új családi ház is épül. Azaz sok fiatal pár dönt úgy, hogy nyugodtabb, falusias környezetben szeretne élni, és kiköltözik a városból – emelte ki a faluvezető.

A település vonzó lakhelynek számít, hiszen a megyeszékhely könnyen és gyorsan elérhető autóval és tömegközlekedéssel egyaránt. De az is fontos, hogy a minőségi alapszolgáltatásokon kívül helyben is minél több egyéb szolgáltatás megtalálható legyen, fejlődjön az infrastruktúra. Az önkormányzat tudatosan ezekhez a célokhoz próbál pályázati forrásokat találni.

– A legfontosabb feladatunk, hogy minél több belterületi utat aszfalt burkolattal lássunk el. Eljártunk annak érdekében is, hogy megvalósuljon Sárpentele és az úrhidai körforgalom közötti útszakasz felújítása, és végre esély mutatkozik arra is, hogy a közeljövőben a Székesfehérvárt elkerülő útra rá lehessen csatlakozni az Úrhidai útról. Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések mind a településünk egyébként is jó adottságait javítják majd, és még vonzóbbá teszik községünket a fiatal családok számára – tette hozzá Óber Andrea.

Visszatérnek a sajátjaik

Söréd település eltér az elöregedő településektől. A rendszerváltás idején nem érte el a lakosságszám a négyszáz főt, ma 555-en élnek itt.

A sikert hozó hosszú, de eredményes folyamat első lépése az óvoda kialakítása volt. A következő fontos állomás a Széchenyi utca megnyitása volt, ahol a telkek vásárlásánál a helybeliek élveztek elsőbbséget. Velük telt meg az egész utca és az azóta megnyitott újabb utcákban már zömében olyanok laknak, akik épp a Széchenyi utcában születtek, mondta Végh Rudolf polgármester.

Persze nem mindenki marad helyben és az ország más vidékeiről is érkeznek új lakók, zömében fiatalok, esetleg középkorúak, de nemcsak általuk gyarapodik a falu lakossága, hanem azon tősgyökeres sörédiek miatt is, akik hosszabb-rövidebb időre elhagyták a falut, de visszatértek.

Kislángon sok a gyerek

Rumpler Tibor, Kisláng polgármestere elmondta, náluk nem az elöregedés a jellemző. Az épülő bölcsődéjükbe már most többen jelentkeztek, mint ahány férőhelyes (16) lesz. Óvodájukba soha nem jártak ennyien; több mint száz óvodásuk van. A kislángi iskolában pedig 250 diák tanul.

– Van bőven gyerek, és várandós kismamák is sokan vannak; a védőnő szerint – fogalmazott Rumpler.

A település vezetője rámutatott, a lakáspiaci helyzet, illetve a kormány családtámogatási politikája, a csok lakásvásárlásra való kiterjesztése következtében a faluba való beköltözést is tapasztal.

– Vannak olyan fehérvári fiatalok, akik kiköltöznek ide – mondta; kifejtette, amennyi pénzből a városban egy kis panellakás kapható, abból a megyeszékhelytől kevesebb mint 40 kilométerre tágas családi ház vásárolható.

Csökken a lélekszám

– Néhány fiatal betalál a településre, de még mindig öregedő tendenciát mutatunk – mondta el lapunknak Molnár István, Igar község polgármestere.

Kevesebb mint ezer ember él a Fejér megye déli részén, a Sárbogárdi járásban található, több kis részből álló településen.

– A falu lakosságszáma folyamatosan csökken, ezért szeretnénk a szociális rendeletünkben olyan módosításokat tenni, amellyel a fiatalok letelepedését és életét tudjuk segíteni, bár egy ilyen kistelepülésen ez sosem egyszerű történet – fogalmazott. Megtudtuk, tavasszal dolgozza át az igari önkormányzat a hatályos lakásrendeletét, olyan döntéseket kívánnak meghozni, amelyek révén inspirálják a fiatalokat arra, hogy Igaron vegyenek lakást, házat.