Megújult a főhajó héjazata

2021.01.18. 17:30

Folytatódott Enyingen a református templom felújítása

Valóban Török Bálint építtette a templomot? – barangolunk Iván Géza református lelkésszel a templomkertben. A protestáns főúr köztéri emlékoszlopát 1992-ben, a templom építésének 200. évfordulóján avatták.

V. Varga József

Iván Géza református lelkipásztor a folyamatosan megújuló református templomban Fotó: V. Varga József /FMH

– Jól hangzana, de annyira nem régi a templomunk. A jelenlegi templomdombon és körülötte állt Enyingi Török Bálint földvára, feltehetően benne egy kisebb várkápolnával. Az enyingiek 1540-ben fogadták be a reformációt, a jelenlegi a harmadik templomunk, amelynek építését 1792-ben fejezték be – mondja Iván Géza. – A 19. század derekára viszont a szorgalmasan templomba járó enyingiek templombővítésbe kezdtek, mert kinőtték a régit. A kétszintes oldalhajóval 1846-ban készültek el – ezt ma kistemplomnak hívjuk. Hajdú Zoltán lelkész elődöm vezetésével 2000-ben felújították, és egy fűthető kistemplomot alakítottak ki benne. Télvíz idején itt tartunk istentiszteleteket, melegebb időben pedig a főhajóban.

Már újból tartanak istentiszteleteket?

– A szabályok szigorú betartásával. A 65 év felettiek a kistemplomon, a fiatalabbak a főbejáraton keresztül közlekednek, maszkban vagyunk, minden második padba ülünk, és betartjuk a kellő távolságot.

Mikor történt az utolsó felújítás?

– A második világháború óta eltelt időben minden nemzedék szervezett felújítási munkákat. A szétlőtt tornyot rögtön a háború után újjáépítették, de az eredetihez képest annyira más stílusban, hogy néhány éven belül lebontották, és az eredetihez hasonló külsővel, de pár méterrel alacsonyabban építették újjá.

Iván Géza református lelkipásztor a folyamatosan megújuló református templomban Fotó: V. Varga József /FMH

Ezek szerint nem úgy néz ki, mint az eredeti?

– Pontosan. A korabeli képeslapokon még látszik a toronyóra, ami a zsalugáterek és a toronysisak között foglalt helyet. A toronyfelújítás után három, mészkőből egy darabban kifaragott oszlopfő fennmaradt a padláson, a törmelékek alatt – ezeket a mostani felújításkor találtuk meg. A hetvenes években Csuka Lajos lelkészsége idejében új, és akkor korszerűnek számító palafedést kapott a templom, bádogfedést pedig a torony sisakja. 1992-ben, immár Hajdú Zoltán lelkész vezetésével, a templomépítés bicentenáriumára a belsőt újították fel, 2000-ben a kistemplomot, az emeleti részén kiállítóteret kialakítva. 2015-ben az oldalhajó összedőlés előtt álló tetőszerkezetét, egy év múlva pedig a betlehemi csillagot egyre kevésbé tartó császárfát és a toronysüveget újította fel a gyülekezet. Utóbbi két munka Varga József helyi kőművesmester keze munkáját dicséri.

Tehát nem az elmúlt évtizedek elmaradt felújításait pótolták be?

– Nem. Sőt, a templomfelújítások közben indította újra a gyülekezet szintén Hajdú Zoltán lelkész vezetésével az iskoláját is – szintén hatalmas közösségi összefogással. Amit lehetett, a gyülekezet önerőből végzett el, az utolsó három felújítás viszont pályázati támogatás nélkül nem sikerült volna.

Mit újítottak fel most legutóbb?

– A főhajó héjazatát és faszerkezetét, valamint a fő- és mellékhajó belsejét. A közel félévszázados pala pótlása évről évre egyre nagyobb kihívás elé állított bennünket. Részben az 1985-ös berhidai földrengés, részben a 64-es főút széttöredezett felülete egyre nagyobb szerkezeti károkat okozott a falakban és a csehsüveg boltozatban. Óriási repedések jelentek meg mindenütt, 2019 végére már a mennyezeti vakolat is egyre nagyobb darabokban kezdett leválni. Sajnos a főúton az elmúlt években, röviddel a felújítás után ismét egyre nagyobb repedések jelentkeztek, ami a nemzetközi kamionforgalom miatt továbbra is egyre nagyobb mértékben károsítja a templomot – ahogy számos más főutcai épületet városunkban.

Az enyingi református templom a XX. század első feléből-közepéből Fotó: VMMK

Kik végezték a munkát?

– A székesfehérvári Alba-Top Kft. volt a generálkivitelezőnk, akik komoly templomfelújítási tapasztalattal bírnak. Brettschneider István építőmérnök, Szabó László építészmérnök és Fülöp Zoltán műszaki ellenőr, civilben fehérvári református presbiter, akkurátus precizitással dolgoztak együtt. Az ő szakmai tudásuk mellé a gyülekezet tagjai idejüket, pénzüket és kézügyességüket tették. A pályázatban foglalt munkák mellett a teljes elektromos hálózat felújítását, a hangosítás előkészítését, a padlás letakarításának egy részét, illetve a templommal egyidős padok festését közadakozásból és társadalmi munkában végeztük el. Az északi oldal csapadékvíz-elvezetését Reiber Attila gyülekezeti tagunk oldotta meg. Presbiterek, szülők, nagypapák és iskolánk pedagógusai 2019 nyarától a munkálatok befejezéséig, a munkásokkal párhuzamosan, közösen dolgoztak. Külön karácsonyi ráadásként Potesz Tamás testvérünk a hangosítási munkát is befejezte.

Mekkora támogatásból gazdálkodtak?

– A magyar államtól 98 millió forint támogatást kaptunk, ezért is kézenfekvő, hogy lehetőségeinkhez mérten nekünk is ki kellett vennünk a részünket a munkákból. Egy ekkora volumenű felújításnál mindig adódnak olyan, a beruházáshoz kapcsolódó pluszfeladatok, amit nem érdemes kihagyni. Nagyon örültünk a kormányzati támogatásból kiírt pályázatnak, a kivitelező és a műszaki ellenőr lelkiismeretes munkájának, és hálásak vagyunk, hogy a gyülekezet ekkora erőket mozgósított anyagi és dologi erőforrásokban. Mindez azt tükrözi, sokan megértették, hogy a templom értünk épült, és magunknak, gyermekeinknek és tanítványainknak újítjuk fel és tartjuk karban. Mert az egyház mi vagyunk. Dicsőség legyen mindezért az élő Istennek!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában