Égig érő platánok az alcsúti út mentén

Alcsútdoboz települést és környezetét József nádor, s főhercegi leszármazottai alakították, formálták az 1820-as évektől trónfosztásukig éppoly markánsan, mint a sokkal régebben ott lakó dolgos-szorgos parasztok, gazdálkodók, egyszerű emberek. A kastély, az uradalmi épületek, a mintagazdaság ez utóbbiak nélkül nem születhetett volna meg. Ám igaz, ami igaz, az Alcsút végétől Etyek felé az utat kétoldalt szegélyező fasor az okos kertészek és az eltökélt természetszerelmes főúr akaratából kerültek ide lassan kétszáz éve. Történelmi idők némán is beszédes tanúi, a mai fatelepítők belőlük inspirálódnak, ha utódaiknak zöld emléket szánnak.

A természeti értékekben gazdag település önkormányzata elkötelezett az 1995-től hivatalosan is védett fasor megóvásában, szívügyének tekinti megmentésüket, mondta el Tóth Erika polgármester. Az impozáns platánsor a nyári lombkoronájában egészen megható látvány és élmény, de még ritkább az összefüggő feketediófasor a folytatásában. A magyar állam tulajdonát képező fasor kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az önkormányzatnak hivatalosa nincs köze hozzá, de magától értetődő a gondozása, megmentése, szögezi le a polgármester a lakosság legteljesebb egyetértésével. A fák is élőlények, születnek és meghalnak, s az idő, a kártevők nem hagyják érintetlenül a mégoly elpusztíthatatlannak hitt faóriásokat sem.

Ma golfpálya működik a platánok által vezetett út egyik szakaszának végén, ahol hajdan a főhercegék cifra istállót építettek a modern szimentáli tejgazdaság megteremtésekor. Kastélyistállónak nevezte a nép a klasszicista pompájú épületet, amelyet eredeti formájában állítottak helyre, s csakugyan tehenek kérődztek benne, márványjászolból ropogtatván a takarmányt.

Még egy kis fatörténelem: a nyugati platán őshazája az USA dél-keleti államai, a keletié Kína, Kis- Ázsia, Görögország, a két faj kereszteződése által jött létre a juharlevelű platán. Ez már a Garden Fasorfenntartó Kft. szakembereinek tanulmányában olvasható, amely cégtől az önkormányzat állapotfelmérést kért a fákról. A fekete diók átlagmagassága tizennyolc méter, míg a platánoké huszonöt-harminc méter – ettől áll el a lélegzete tehát az alant elhaladó autósoknak, főként ha először szaladnak át az összeölelkező lombok alatt egy nyári délutánon. A fekete dió az egyik legsűrűbb szerkezetű, legkeményebb fájú, hazánkban előforduló fa, Észak-Amerikából származó faj – írja Békési Péter erdőmérnök, térinformatikai szakmérnök és Markovics István kertészmérnök, favizsgáló szakmérnök. Izgalmas olvasmány a laikusnak is. A fák egészségi állapotának felmérése szemrevételezéssel és műszeres méréssel történt, a Fakopp 3D-s készülékkel. A magyar fejlesztésű műszer lehetővé teszi a fa törzsében található elváltozások kimutatását roncsolás nélkül, kíméletes eljárással, a törzs kérgébe a fatestig beütött érzékelők kopogtatásával.

Sajnos, a vén platánok egyik-másikának törzsén ember méretű odú tátong, ennek kezelésére, a kártevőktől való megtisztítására és a további teendőkre adtak javaslatot a szakemberek. Két platán ilyetén való rendbe tételére Mészáros Lőrinc adományozott egymillió forintot, ez a faéletmentés költséges eljárás. Nem állnak le a fagondozással, folytatják tovább – megfiatalítják, meghosszabbítják a platánfák életét Alcsútdobozon.