7. rész

2021.01.16. 07:00

Az én kedves kis falum: Sárkeszi

A Kárpát-medencében 33 helységnév elő- vagy utótagjában szerepel a honfoglaló, ómagyar Keszi törzs neve. A szó maga töredéket jelent. Hazánkban 12 Keszi nevű település található, köztük a 600 lelkes kis falu: Sárkeszi.

V. Varga József

Sárkeszi Székesfehérvártól nyugatra, a Séd-patak déli partján, a Sárrét területén fekszik. Nevét 1254-ben említi először oklevél (Kesu, a Keszi törzsbeliek települése), de nyilvánvaló, hogy a falu régebbi ennél. A Szent István Király Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai kilenc, különböző korú régészeti lelőhelyet találtak közigazgatási területén az őskortól a török kor végéig.

A falu egyik jelentősebb, ember által épített hagyatéka a római kori mithraeum: a Sági-völgyben 1932 decemberében három oltárkő és egy domborműves tábla került napvilágra. A későbbi ásatás alkalmával feltárt faltöredékekből kevés maradt fenn, de ahhoz elég, hogy felismerjük benne a jellegzetes formájú Mithras-szentélyt. A déli fala teljes hosszában megmaradt, emellett a keleti falnál, ahol fő kultuszképe volt található, csupán egy szakaszon látható az épület eredeti félköríves falazata. Előkerült egy márványkorong is, ami a táblához hasonlóan az óperzsa vallás egyik jó szellemét, a bikaölő Mithras istent ábrázolja, akiben a fényt, a tisztaságot, az igazság megtestesítőjét imádták.

A történelmi jelentőségű Mithras-szentély (részlet)
Fotó: Gelencsér Ferenc

Oltár-, dombormű- vagy szoborlelet alapján Mithras tiszteletére tudunk következtetni Alcsúton, Besnyőn, Dunapentelén és Rácalmáson, mithraeumot azonban eddig csak Sárkesziből ismerünk. A nagy méretű szentély Pannóniában meghaladja valamennyi területét a carnuntumi III. mithraeum kivételével. Az oltárok és a többi lelet a szentély előterében elásva került elő, a szentély a Krisztus utáni 4. századi felhagyására és az emlékek gondos elrejtésére enged következtetni.

A Mith­ras-szentély falmaradványiból nagyon kevés maradt meg, azokat visszatemették, az ásatáskor talált kőfaragványai Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum állandó kiállításában láthatók.

A falu másik büszkesége a református templom. Prédikátora először 1630-ban volt Kiskeszinek, egy 1774-es feljegyzés a virágzó eklézsiák közé sorolja a 312 főt számláló gyülekezetet. Első temploma a mostani parókia helyén épült, jelenlegi temploma pedig 1826 óta áll. Tornyos, egyhajós épület, méretét, befogadóképességét az akkori igények határozták meg. A templomban kapott helyet a szószék jobb oldalán látható emléktábla, amely az I. világháború hősi halottjainak emlékét őrzi.

A tornyos, egyhajós református templom ugyancsak a falu büszkesége, a jelenlegi épület 1826 óta áll
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az egyházközség vidékfejlesztési pályázaton nyert támogatást 2012-ben a templom felújítására. A támogatásból és adományokból elvégeztették a tetőszerkezet javítását, a tető palafedésének cserépre való cseréjét, a külső homlokzat felújítását, környezetének rendezését és az oldalbejárathoz akadálymentes járda kiépítését. A templom belső terének meszelése az önkormányzat támogatásával valósult meg. Udvarán áll a valamikori református iskola, ma gyülekezeti ház.

A sárkeszi falukemence „tégláról téglára” épült a közelmúltban
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Takaros faluházuk 2000-ben épült, a községháza is itt kapott helyet, közösségi termük színpaddal ellátott. A falu kemencéje 2014 nyarán készült „tégláról téglára”, az önkormányzat és a vállalkozók, civilek összefogásával. A két településrészt (Sárkeszi és Kiskeszi) összekötő kerékpár­út 2018-ból való, és 1736 méter hosszú. A vadonatúj, uniós szabványnak megfelelő fa játszótér építése tavaly december közepén fejeződött be.

Jó emberek élnek itt, összetartók, segítőkészek

Miért jó Sárkeszin élni? – kíváncsiskodtunk a csendes, havas vasárnap délelőttön a faluház környékén.

Grenák Gábor és családja
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Grenák Gábor és családja (felesége Györe Edina, fiuk Nimród és leendő babájuk) öt és fél éve költözött Fehérvárról falura. Fontos volt számukra, hogy olyan települést találjanak, amely közel van a városhoz, mégis csendes, nyugodt. Megújult a játszótér, kaptak egy szép kerékpárutat, mindenük van, ami az élhető környezethez szükséges.

Falvay Jenő
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Falvay Jenő ide nősült, és nagyon megszerette a falut. Három éve a nyugdíjasklub elnöke, társaival együtt, amikor csak tehetik, kirándulnak, megtartják a kisebb-nagyobb ünnepeket, összegyűlnek a falu kemencéje körül. Jó emberek élnek itt, összetartók, segítőkészek.

Hablené Nagy Viktória
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Hablené Nagy Viktória református lelkipásztor. Családjával 2007-ben költöztek a faluba. Elmondása szerint lenyűgözi őket a táj szépsége, amikor idejük engedi, szívesen horgásznak, sétálnak a környéken. Gyülekezetük tevékenyen jelen van a közösség életében: mutatja ezt napközis táboruk, falunapi gyermekszigetük, egyházi zenekaruk vagy éppen adventi alkalmaik.

Sorozatunk további részeit ITT találják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában