Sokan szeretnék megkaparintani az adatainkat: Vendég Szabolccsal beszélgettünk a kiberbiztonságról

– A globális járványhelyzet még sürgetőbbé tette a digitalizációt a vállalkozások számára – mutat rá a Baker McKenzie ügyvédi iroda 7 szektorból 300 cég bevonásával készült nemzetközi felmérése. A sikeres átalakulás fő akadálya az új rendszerek integrálásának technológiai és jogi nehézségei, az adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, valamint a megfelelő szakemberek hiánya. A digitalizáció kulcsa, hogy a vállalat tárolt adatai biztonságban legyenek, és azokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. A válaszadók 42 százaléka a digitális átállás három legfőbb kritériuma között említi a kiberbiztonságot. Ötből négy megkérdezett vállalkozás jelentős kiberbiztonsági beruházásokat hajt végre – olvasható az iroda tájékoztatójában. Lapunk Vendég Szabolcsot, a fehérvári Széchenyi István Műszaki Technikum felnőttek oktatásáért felelős igazgatóhelyettesét kérdezte meg a kiberbiztonsággal kapcsolatban.

Baj, hogy sok ember mindenhol ugyanazt a jelszót használja!

– A kiberbiztonság a számítógéppel és az internettel kapcsolatos biztonsági rendszereket takarja. A saját adataink és minden tevékenységünk védelme, ezt így lehetne összefoglalni – mondta. Vendég Szabolcs egyetértett velünk abban, hogy voltaképpen kiberbiztonsági szolgáltatást használunk, amikor belépünk bankunk online felületére, az e-bankba, s onnan, a világhálón keresztül intézzük pénzügyeinket, utalásainkat. Az időnként tán kényelmetlennek érzett többlépcsős, jelszavas és egyedi felhasználóneves, jellemzően sms-ben történő megerősítő kódsort kérő, illetve generáló rendszer a kiberbiztonság egyik szegmense, része.

– Kérdés, milyen eszközzel csatlakozunk föl az internetre. Általában az otthoni eszközöknél szoftveres, ritkábban hardveres tűzfal van. A tűzfal a behatolási kísérletek ellen véd, a víruskeresők pedig szoftveresen keresik a számítógépen lévő esetleges kártevőket – mondta a szakember. – A támadás úgy történik, hogy kártevőt juttatnak a gépre, amely nyit egy úgynevezett portot, amelyen át be lehet hatolni a gépbe – folytatta.

– Többségében kódolva haladnak az információk a közegben, tehát amikor én fölcsatlakozok a wifire, ott is van egykulcsos, kétkulcsos kódolás. Ez azt jelenti, hogy ha valaki újra fellép, az összes fent lévő eszköz új kulcsot kap. Nagyon jól ki van már találva – például – a wifin való csatlakozás – mondta.

Vendég Szabolcs kifejtette, viszont nem véletlenül mondják, hogy példának okáért egy internetkávézóban beleszaladhatunk azért „érdekes” dolgokba, mert ott, tisztelet a kivételnek, vagy egy nyílt hálózat működik, vagy egykulcsos azonosítás van.

– Amikor megvan az embernek a kulcsa, föl tud csatlakozni, és onnantól már könnyebben bejut egy gépbe… – fogalmazott.

Vendég Szabolcs azzal is egyetértett, hogy bár terjednek már, egyre inkább jellemzőek a városok, falvak közterületein az ingyenes wifipontok, de nem ajánlatos azokon keresztül használnunk bankunk speciális, az utalásra használatos védett és védendő felületét!

– Nagyon-nagyon sok ember ugyanazt a jelszót használja a levelezőrendszerében és minden más online bejelentkezési felületen, ez öngól – tért át a kiberbiztonság egy másik kardinális pontjára. – Szerintem az ember a leg­gyengébb láncszem ebben a kérdésben, lehet akármilyen védelme a felhasználónak, ha nem tudatosan használja, akkor nem véd kellőképpen – vélekedett.

A Széchenyi igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy a mérnök informatikus egyetemi képzéseken általában van kiberbiztonság-oktatás. A Széchenyi István Műszaki Technikumban van rendszer-üzemeltetői képzés. A szerverek és felhőszolgáltatás tananyagnak része a kiberbiztonság témaköre.

Az iskolákban ebben az évben az ismert okok miatt gyakorivá váló digitális oktatás miatt is fontos a kiberbiztonság, helyben is.

– Nálunk, mivelhogy ez az iskola profiljához tartozik, az lenne a legnagyobb szégyen, ha nem lenne ilyen rendszerünk. A mi rendszerünket használja a szakképzési centrum is. Nálunk fizikai tűzfalak és a különböző hálózati tűzfalak együttese véd, azt mondhatom, hogy akármelyik nagyvállalat megirigyelhetné a nálunk működő rendszert.