Lassan költözködnek a kajászói lakópark családjai

Ötven telek épül be, nagyrészt készen vannak a házak, hamarosan fórumot tartanak a leendő utcanevekről. A lakosság tervezett megnövekedésével még mindig igazi falusi miliő jellemzi Kajászót, a Vál-völgye gyarapodó községét. Több fiatal családdal, élénk közösségi élettel.

A településen reménykednek, hogy megtarthatják a falusi karácsonyi vásárt, ami inkább afféle közös adventi ünnep volt tavaly is helyi kézművesek munkáival és szintén helybéli süteményekkel, sültekkel – eladták őket az utolsó morzsáig, s a bevételt az óvoda kapta.

A lapos tetős óvodára még az előző testület sikeres pályázatának köszönhetően tető került, felújították, de bármilyen szép lett, bővítésre szorul. Megvette az önkormányzat a szomszédos házat-telket, tervezik a folytatást, bölcsődével kiegészítve. A polgármester bizakodva hangoztatja, hogy tizennégy leendő elsős jár a nagycsoportba, reményeik szerint tehát ismét osztályt indíthatnak, s kétosztályos lesz az iskolájuk. A Gyöngysor Óvoda még az ősszel nyert ötmillió forintot, villámgyorsan elkészült a kis műfüves pálya belőle.

Kajászó nagy büszkesége az ismét elindított általános iskola, egyelőre martonvásári tagiskolaként, az első osztályban kezdték meg tanulmányaikat a kicsik. Kitűnő és lelkes szülői munkaközösség alakult, a két tanítónő nagy kihívásnak tekinti a feladatot. A szépen felújított épületrész tornaszobával, melegítőkonyhával, étkezővel, tágas udvarral minden igénynek megfelel.

A Magyar falu programban ismét nyertek 44,9 millió forintot az iskolára, folytatódik a korszerűsítés. Járdaépítésre is nyertek tizenötmilliót, s Császár Roland nagy elhatározása, hogy a baracskai vasútállomástól gyalogjárdát építsenek Kajászóig, nem túl nagy a távolság.

A külterületeken is végig laknak, s bár autózik szinte mindenki, mindig van gyalogos az út szélén. Keresik, milyen forrást tudnának rá keríteni. A polgármestert Nagy Piroska alpolgármester és a kívülről felkért alpolgármester, Kocsis Zoltán segíti – az alapos megbeszéléseket közös döntések követik.

Az 1901-ben épült községházát időközben át- ás átépítették, külsőre emlékeztet a hajdani stílusára, most azonban teljeskörűen korszerűsítették kívül-belül. Az előző önkormányzat nyerte rá a pénzt, s a maximumot hozták ki belőle a mostaniak – rengeteg társadalmi munkával, önkéntesekkel, kedvező árajánlatokkal. Nem titok az sem, hogy csak a valóban rászorulóknak juttat segélyt az önkormányzat, ám már van hat közmunkásuk, akik a munkájukért kapnak fizetséget.