hogyan élik meg a családok?

2020.09.03. 07:25

Túl az első iskolai napok izgalmain

Milyen volt az első nap az iskolában egy kis elsősnek? Tartanak-e a szülők a járványtól? Erről kérdeztünk egy kis elsőst, Bercelt és édesanyját, Kovács Adriennt.

Bokros Judit

Minden iskolás gyermek szülője tudja, mekkora lépés a szinte csak a játékról szóló óvodás évek után az iskolakezdés. Az iskola nagyobb fegyelmezettséget, több felkészülést, támogatást kíván, és akiknek korábban lazábban telt a reggelük, azoknak bizony a tanítás kezdetének pontos idejéhez is alkalmazkodniuk kell.

A legerőteljesebben nyilván a gyerekek élik meg a változást, hiszen nekik kell ezentúl a pici ovis asztalok és székek helyett az iskolapadba ülniük. Több önállóságra lesz szükségük, mint korábban, és a játékkal töltött idő helyét egyre inkább átveszi a tanulás, a kötelező feladatok sora. Ezért néhányan kissé szorongva, félelemmel várták az iskolát, mert ismeretlen terepre készülnek, másrészt pedig azt gondolják, hogy már többet kellene tudniuk annál, mint amit tudnak.

Kovács Adrienn és fia, Rumi Bercel az első nap végén csevegett velünk
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI egyik elsős tanulója Rumi Bercel, s az ő édesanyja, Kovács Adrienn osztotta meg velünk gondolatait, tapasztalatait a tanévkezdésről. Mivel fodrászként a nyár folyamán is szinte végig dolgozott, és gyermeke elhelyezését nem mindig tudta megoldani, ezért Bercelnek csak az utolsó augusztusi héten jutott egy kis nyári szünet – mesélte Adrienn.

– Tudom, hogy ez nem annyira előnyös, viszont nem csináltunk belőle ügyet, ráadásul az óvodában legalább van gyermektársasága. Az iskolára készülést sem vittem túlzásba, mert szerintem egy óvodásnak, aki szinte csak játékkal tölti az idejét, ez még nem mond semmit. Nem igazán tudja átérezni, miről van szó, mi vár rá. Tudatosan nem tanítottam neki számokat, betűket, viszont a saját nevét már régóta le tudja írni. Ő maga nem akart iskolásat játszani, mint sok gyerek, úgyhogy az elmúlt időszak nagyjából ugyanúgy telt, mint korábban. Azt viszont tudatosan kerültem, hogy óvodásként telefonos játékkal játsszon vagy túl sok mesét nézzen – mondta Adrienn, aki azzal folytatta:

– A vírus miatt most nem aggódom, a szükséges előírásokat betartjuk. Annak nem örülnék, ha ismét digitális oktatás lenne, mert akkor nem vagy alig tudnék dolgozni. Remélem, hogy ha romlik is a helyzet, az alsós gyerekek járhatnak iskolába!

Mivel Bercel megszokta a közösségi létet, és eddig nem okozott neki különösebb gondot a váltás, ezért az iskolás időszak elé is nagy várakozással tekintett. Nem volt benne félelem, szorongás, inkább örömmel indult el az első nap reggelén.

Jó kedvvel érkezett az iskolába, és elárulta nekünk: csak egy icike-picikét izgult (ezt meg is mutatta az ujjaival). Előtte azt képzelte el, hogy nagyon jó lesz neki, mert matekozhat, számolhat, amit már vár. Van egy barátja is az oviból, Dani, aki a padtársa lett. Az első nap nagyon tetszett neki, egyelőre mindennel elégedett.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget