Hangszerbemutató és galambászás volt a program Fehérváron

Hatalmas gyerekzsivajra érkeztünk a Bregyó-közi Sportcentrum hátsó részénél található teniszpályákhoz, ahol már javában állították fel a palatető alatti ebédeltetőrésznél a kottatartót, és hangolták be a nagybőgőket az Alba Regia Szimfonikus Zenekar tagjai, akik feszes figyelem közepette kezdtek neki az ismertebb dalok eljátszásának – amelyek meg nem voltak olyan ismerősek, azok eredettörténetét elmesélték a kicsiknek. Még a minikoncert előtt váltottunk néhány szót a V-61 Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete elnökével, aki a másik „produkció” főszereplőit szolgáltatta.

– Különleges állatokat hoztunk ide a gyermekeknek – mutatott rá az egymás melletti két kalitkában bőszen kapirgáló kakasokra Szűcs Antal. – A fehér színű egy itáliai, a másik egy New Hampshire-i kakas. A nevükből kiderül, hogy ezek bizony nem itthoni fajok, ritka példányok. Azok ott összesűrítve, azok bukógalambok, illetve különböző színekben szívhátú galambok – bökött a tőlünk tíz méterre lévő gyereksereg felé az elnök, hiszen onnan, ahol mi álltunk, nem látszódott semmilyen állat, csak az önfeledt és boldog kacaj hallatszott. Szűcs elmesélte, hogyan etetik a galambok a fió­kái­kat: a párzás után a tojó begye megvastagodik, és hámréteg keletkezik rajta. Amikor kikelnek a fiókák, ez a réteg leválik, s úgynevezett begytej képződik, ezzel táplálja a kicsinyeit.