Sárkeresztes főutcája fölé magasodva óv és emlékeztet

Szombat délutánra tűzte ki Krähling János polgármester a nemrég elkészült trianoni emlékmű átadását, avatását. Abban mindenki egyetértett, aki látta, hogy ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna a műalkotás. Gyakorlatilag egy új faluközpont alapjait fektette le a szoborkompozíció telepítésével Sárkeresztes. Az önkormányzat épületével szemben egy elöregedett tujasor takarta el azt a teret, melyet, az örökzöldek kivágását követően, az új emlékmű ural.

Nemcsak avatták, de meg is áldották

Térkő burkolatot készítettek az új köztéri alkotásnak, melynek alapját egy hatalmas, Nagy-Magyarország formáját idéző kőtömb képezi. Abban véset látható, mely kontúrtérképszerűen ábrázolja az elszakított területek elhelyezkedését, mutatva, hogy a valaha volt egy nagy szerves részét képezi a sok kisebb, elcsatolt terület. A műalkotás ezen részét Nagy István kőfaragó készítette. A sziklatalapzatból egy rönkből faragott szobor emelkedik ki, akár a címer hármas halmából a kettős kereszt. A kiterjesztett szárnyú turul erős csőrében kardot szorongat, míg ragadozó karmai abba a párnába fúródnak, melyen a Szent Korona pihen, ferde keresztjével. Bálint József faszobrász alkotása, kiegészülve a talapzattal, oda vonzza majd a településen keresztül haladó úton közlekedők figyelmét. Az emlékmű tetején álló turul nemcsak vigyázza az utat, de emlékezteti az arra járókat arra, hogy mi is történt 1920-ban.

A település polgármestere ünnepi beszédében tételesen felsorolta a magyar nemzetet ért veszteségeket a gyásznapra emlékezőknek, akik között jelen volt az alkotópáros is. Krähling a mohácsi vészhez hasonlította az első világháborút lezáró eseményeket.

Az átadón felcsendült a dal és szálltak a nemzeti tragédiára emlékező versek sorai. Nemcsak avatták, meg is áldották az emlékművet. A református felekezettől Brunner Vilmos lelkész, a katolikus egyháztól Oravetz Attila káplán kérte az úr áldását Sárkeresztes új ékkövére.