Olvasónk fertőtleníteni akarta bankjegyeit, pórul járt

Megpróbáltunk hát utánajárni, mit bír a bankjegy – és hogy szükséges-e házilag fertőtleníteni egyáltalán. Amint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2014-től kibocsátott új bankjegyekkel kapcsolatban hangsúlyozza, azok „minden olyan látható és nem látható jellemzővel rendelkeznek, amelyek a korszerűséget, egyben a megbízható működést garantálják a készpénzforgalom minden szereplője számára”. Nyilván ezek közé tartozik a vasaló talpa alatt elfüstölt hologramfólia is, ami ezek szerint bizonyítottan nem nagymamaálló – bár egyébként korszerű biztonsági elem. A megsérült húszezres alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, míg az értéket kifejező nyomat a Pénzjegynyomda Zrt.-ben került a biztonsági papírra, amelynek alapanyaga nem más, mint a jól vasalható gyapot.

Az esettel kapcsolatban felhívtuk az MNB ügyfélszolgálatát is, ahol a jegybank március 21-én megjelent közleményét ajánlották figyelmünkbe. Ebből kiderült egyrészt az, hogy a készpénz-logisztikai szolgáltatók és a jegybank mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a forgalomban lévő bankjegyek a jelen pandémiás körülmények között se jelentsenek magasabb kockázatot, mint bármely más közösségi használatú tárgy. Másrészt kiderült az is, hogy a jegybankban a bankjegyek – a zsugorfóliázás során – egy 160-170 Celsius-fokos hőalagúton haladnak keresztül. E hőt tehát állják. Magyarán Ilonának, ha mégsem hinne az MNB szakembereinek, legközelebb e hőfok alá, a gyapjú és a selyem környékére kell állítania a vasalót.