Titokzatos fehérvári vár

2020.03.24. 11:30

Megépült a rejtélyes feketehegyi palánkvár Dinnyésen

Két új vár a Dinnyési Várparkban: az egyik Székesfehérváron állt valaha, a másik egy különleges szerkezet, melyet a magyarok is előszeretettel használtak a harcok során.

S. Töttő Rita

Alekszi Zoltán újabb két várral várja a szezont és a látogatókat a Dinnyési Várparkban Fotó: várpark

Alekszi Zoltán, a Dinnyési Várpark megálmodója, létrehozója és fenntartója télen sem tétlenkedett. Az eddigi 38 erődítmény mellé 2019- ben Árpád-kori tematikájú skanzent álmodott, idén pedig Székesfehérvár Feketehegyének palánkvárát építette meg, továbbá egy szekérvárat. Az új építmények ünnepélyes átadója a járványt követően várható majd.

Újabb rekordban reménykednek

– Siklósi Gyula volt a fő régésze a Feketehegyen található vár ásatásának, melyre 1988 ősze és 1989 tavasza között kerülhetett sor. Egy terepbejárás során fedezték fel a szakemberek az Árpád-kori cserepeket, s ekkor lettek figyelmesek a sík, egykor mocsaras területből kiemelkedő sáncra, árokra, valamint a falu és a föld közötti elővárra. El is kezdték az ásatásokat, melyek során feltárták a maradványokat, és a megvizsgált cserépanyagokból kiderült, hogy a 12–13. századból valók. Ebből tudhatjuk, hogy Árpád-kori várról volt szó – mondja Alekszi Zoltán, aki igyekezett alaposan utánajárni a vár történetének, mielőtt nekiállt a munkálatoknak. Azt is tudja, hogy az eredeti építmény valahol a Feketehegy ma Kőrösi-dűlőnek nevezett területén állt.

Alekszi Zoltán újabb két várral várja a szezont és a látogatókat a Dinnyési Várparkban Fotó: várpark

– Közel 30 méter átmérőjű palánkvár volt, elővárral, mely mellett egy falu feküdt, vagy 2-300 méter hosszan. A régészek ezt a települést Bial faluval azonosították. A feketehegyi palánkvárat az ásatások szerint körbevette egy várárok, 4-5 méter szélességben. A kapu előtt azonban az árok megszakadt, ami igen szokatlan dolog, ugyanis általában körbefutottak a várak körül az árkok. Az azonban, hogy ennek mi az oka, rejtély – mutatott rá egy izgalmas pontra Alekszi Zoltán, akinek tudomása szerint ráadásul a váron belülről semmiféle épületnyom nem került elő, „még egy üszkös fadarab sem”. – Ez a vár tehát gyakorlatilag vagy belső épület nélkül állt, vagy faépítmények lehettek benne, amelyek teljesen eltűntek. Mivel kicsi volt az épület, így komoly védelmi feladatokra nem volt alkalmas, kisebb portyázó csapatokat ugyan meg tudott állítani, de nagy haddal szemben teljesen alkalmatlan volt a védekezésre.

Mivel ennél sokkal több információ nem állt a makettépítő rendelkezésére, ezért azt mondja, ez nem más, mint egy „rekonstrukciós kísérlet”. Éppen úgy, ahogy a szekérvár is, amely Alekszi Zoltán szerint a világon az egyetlen lehet, ami így felépült.

Európai hadjáratokban használták

– A szekérvárakat a hadseregek előszeretettel alkalmazták az ókortól a középkorig. Én egy magyar, honfoglalás kori szekérvárat próbáltam felépíteni, amely mindösszesen tíz szekérből áll, de a feljegyzések szerint 3500-4000 szekeres várak is voltak. Ezeket a „szekérkapcsolatokat” igavonók vontatták, így csatába is tudták vinni, s ha szükség volt rá, pillanatok alatt zárt objektumokká tudták alakítani őket azzal, hogy kör vagy téglalap alakba fordultak velük. Zseniális szerkezetek voltak, mert míg egy gyalogos katonát könnyedén el tudott sodorni egy lovas, addig a szekerekben viszonylag védetten, stabilan tudtak állni és harcolni a gyalogosok is. Mindezt úgy, hogy felállva körülbelül olyan magasak voltak, mint a lovasok. Innen íjaztak, és szúrófegyvereket, kardokat, szablyákat alkalmazhattak. Őseink a kalandozások korában, európai hadjáratokban használták ezeket a szekérvárakat.

Alekszi Zoltán a rekonstruálások során korhű anyagokat használ, így tett két legújabb alkotásával is: a feketehegyi vár fából és földből, míg a szekérvár természetesen fából készült. Hosszú volt a munka, mondja, a szekérvár másfél hónap alatt készült el, a feketehegyit pedig szeptemberben kezdte el építeni, és januárban készült el vele. A Várpark tehát tovább bővült, így az előző két Guinness-rekord után ismét reménykednek benne, hogy harmadszorra is elnyerik „A világ legtöbb várreplikája” elismerést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában