2020.02.27. 07:40
Magyar László András főmuzeológus előadást tartott a Fekete Sas Patikamúzeumban
Patikaszerek a kaptárból címmel tartott előadást kedd este a Fekete Sas Patikamúzeumban Magyar László András főmuzeológus. Az esemény a 32. székesfehérvári Országos Méhésztalálkozó és Vásárhoz kapcsolódóan jött létre, melyet a hétvégén rendeznek Fehérváron.
Magyar László András – stílusosan – a patikamúzeumban tartotta előadását
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A méhészet és a gyógyszerészet kapcsolata került középpontba a Szent István Király Múzeum egyik kiállítóhelyén. A méhészeti termékek gyógyító célú felhasználásának történetével ismerkedhettek meg a jelen lévő méhész szakemberek és a szakmán kívüli érdeklődők.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A méhekkel, azok csípésével és a méhtermékekkel is gyógyítottak már az ókorban is. A méhet a 16. században kiszárították és porrá törve elfogyasztották a reumatikus fájdalmak megszüntetésére. Ebben az időben édesítőszerként és sebkezelőként is elterjedt volt a méhviasz felhasználása.
Sebek kezelésére – egyes kutatások szerint – már az ókori Mezopotámiában is használták, hiszen fertőtlenítette a sebet és védett a különböző fertőzések ellen. Az ókori Egyiptomban a múmiák tartósítására is alkalmazták a mézet és a viaszt, emellett fogamzásgátlóként is elterjedt a görög és a római kultúrában.
A középkorban már a tüdő és a vesék tisztítására is igénybe vették, valamint erjesztéssel méhsört is készítettek a méz oldatos változatából. A reneszánsz időkben a gyógyszerkönyvekben is megjelentek a mézkészítmények, ám a 19. századra jelentősen csökkent a méz orvoslásban betöltött szerepe. Természetesen a népi gyógyászatban és a kozmetikumok világában is számos formában felhasználták a mézet és a viaszt egyaránt.
