Idegen földön haltak, nagyhatalmi érdekből

Az I. világháborús szobornál tartott ünnepségen Pusztaszabolcs önkormányzatának és civilszervezeteinek képviselőin túl a város lakói közül is sokan megjelentek. A kezdés perceiben, szokványos vasárnap délutánból ünnepi alkalommá a Makám muzsikája emelte a rendezvényt. „Ha vannak angyalok, nem járnak erre most” futottak A Don-kanyar felől című dal fagyos sorai, amelyek a jelenlévők közül is sokakban idézték föl az egykori apák és nagyapák emlékét.

– Az emberiség és nemzetünk történetét a háborúk iszonyata és súlyos szenvedései, az emberi gyász kíséri végig – kezdte emlékező beszédét Egyed Péter alpolgármester. A háborúk közül is a legtöbb borzalmat fölvonultatók itt, Európában dúltak – folytatta, hangsúlyozva: a háborút soha nem a kisemberek idézik elő. Azok mindig nagyhatalmi, politikai célokból születnek. Az áldozatok mégis az egyszerű emberek, a katonák, akiknek sokszor még az sem adatott meg, hogy tisztességes temetésben legyen részük.

Mint az alpolgármester fogalmazott, a két világháború katonái közül sokakat idegen földre vezényeltek, és ott estek el parancsszóra. A Vörös Hadsereg 77 éve megindított ellentámadása a bő 200 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg felét megsemmisítette. A sebesültek és fogságba esettek pontos száma nem ismert. A tragédia következményeit itthon a hadiárvák pedig máig hatóan viselik – utalt Egyed Péter a köztünk élőkre.

A beszédet követően az emlékműnél a város önkormányzatának képviselői, Simonné Zsuffa Erzsébet polgármester vezetésével, valamint a Pusztaszabolcsi Polgári Egyesület képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. Majd a polgármesteri hivatal dísztermében, 16 órától Sára Sándor Pergőtűz című dokumentumfilmjét vetítették le.