Postai adok-kapok az adatokkal

Ám mielőtt lejegyeznénk egy konkrét példát, amely olvasónkkal esett meg, idézzük fel azt, amit 2017 nyarán már lapunkban is megírtunk: előfordulhat, hogy bizonyos csekkek befizetésekor elkérik tőlünk azonosító okmányainkat. Mivel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi törvényen alapuló szabályokat a Magyar Posta Zrt.-nek is alkalmaznia kell – s azok továbbra is érvényesek –, az azonosításra immár több mint két éve szükség van.

Bizalmas információ

„Ez alapján csekkbefizetéskor bizonyos esetekben egy szűkebb adatkörű adatrögzítést, bizonyos esetekben pedig egy szélesebb adatkörű ügyfél-átvilágítást kell elvégeznünk” ‒ írták meg válaszukban a Magyar Posta Zrt. kommunikációs szakemberei. Majd hangsúlyosan hozzátették: az adatokat csak és kizárólag a törvényi kötelezettségnek megfelelően kezelik, ezen információknak egyéb – különösen üzleti célú – felhasználása szigorúan tilos.

Könnyű esetek

Levelükből tudjuk: nincsen szükség adatrögzítésre, ha az ügyfél bankkártyával fizeti a csekkeket, bármekkora is az összeg. Ha az ügyfél készpénzzel fizet, és a csekken M jelzés van (amely a „mentes” csekket jelenti: adók, illetékek és bírságok befizetése esetén használjuk, ilyenek például a parkolási bírságok), szintén nincsen szükség adatrögzítésre vagy ügyfél-átvilágításra. Amennyiben FM jelzés van a csekken (vagyis „feltételesen mentes” csekkről van szó: ilyen a belföldön kezdeményezett és teljesített áruk és szolgáltatások ellenértékének megfizetése, például a rezsicsekkek), 300 ezer forintig nincsen adatrögzítési kötelezettség. Efölött azonban az ügyfél adatainak rögzítése és az ügyfél átvilágítása is megvalósul ‒ értesültünk az illetékesektől. Hozzátesszük: mindezek mellett előfordulhat olyan eset is, hogy a sárga csekken nem található M vagy FM jelzés. Ekkor a postai ügyintéző vizsgálja meg, hogy az előírás szerint a befizető mentesíthető-e az adatellenőrzés alól, vagy sem. Amennyiben az utóbbi helyzet áll fenn, a befizetőnek az összeghatártól függetlenül igazolnia kell magát.

A megyei példa

A közelmúltban sárbogárdi olvasónk mindezek ismeretében intézte befizetéseit a postán, adatait mégis elkérték. Később kiderült, erre azért volt szükség, mert adományt fizetett be.

„Ha a birtokunkban lévő csekk a fentiek szerint egyik kategóriába sem sorolható, úgy az ügyintéző már egy forinttól köteles a befizető adatait rögzíteni, és ehhez a személyazonosító okmányokat elkérni. Ebbe a körbe tartoznak az alapítványi befizetések is” ‒ tudtuk meg. Ahogyan azt is: a vonatkozó jogszabályok alapján a postai dolgozónak mérlegelési joga nincsen, a szóban forgó esetekben köteles elvégezni az adatrögzítést, illetve az ügyfél-átvilágítást. Ennek alapján, amennyiben az ügyfél nem tud vagy nem hajlandó azonosításra alkalmas okmányokat bemutatni, a tranzakció elfogadását meg kell tagadni.

Az ügyintézők a tényleges befizető nevét és lakcímét vetik össze a csekken szereplő „Megbízó (Befizető)” adatai­val. Amennyiben a befizető személye nem egyezik meg a csekken szereplő megbízóéval (például azért, mert egy ismerősének a csekkjeit fizeti be), úgy az adatokat rögzítik.

Zárásképpen megírták: a Magyar Posta a csekk-kibocsátókkal közösen arra törekszik, hogy minél több jelölt csekk ‒ s így értelemszerűen minél kevesebb jelöletlen ‒ legyen, annak érdekében, hogy a befizetők minél egyszerűbben és gyorsabban végezhessenek a postán.