December végével kivonják a régi 10 ezreseket is a forgalomból

Mint Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készpénzlogisztikai igazgatóságának igazgatója az MNB december 12-i sajtótájékoztatóján összefoglalta: az elmúlt 5 évben lecserélték a forgalomban lévő bankjegyállományt. Fél évtized alatt 900 millió megújított bankjegyet gyártottak le, miközben 350 millió régi bankjegyet vontak be. A többletkibocsátás költsége 4-5 milliárd forint. A régi bankjegyek mindössze 4 százaléka nem érkezett még vissza a jegybankba, amit az igazgató jó aránynak nevezett.

A készpénz aránya évről évre újabb rekordmagas értékre ugrik

Ám ha utánaszámolunk, ez azt jelenti: 13,5 millió darab bankjegy maradt az „utcán”, aminek a legalacsonyabb címlettel, az ezressel számolva is 13,5 milliárd forint az értéke. A 10 ezer forintos címlet megújított változata már jól ismert mindenki előtt, hiszen 2014 decembere óta fizethetünk vele. Mivel pedig az elmúlt években az új 10 ezer forintos bankjegyek dinamikusan terjedtek a készpénzforgalomban, napjainkra a forgalomban levő 10 ezer forintosok 86 százalékát már a megújítottak teszik ki, áll az MNB honlapján. A forgalomból történő kivonás természetesen nem jelenti a bankjegyek azonnali elértéktelenedését. A még négy napig használható 10 ezer forintos címlet is további 3 évig díjmentesen beváltható bármely bank- és postafiókban. Az MNB-nél pedig 2039- ig, azaz húsz esztendeig. Ha tehát valaki néhány év múlva, a párnacihában megörökölné az eddig még beváltatlan 13,5 milliárdnyi kivont címletet, nem kell hogy elcsüggedjen. A bankjegycsereprogram egyik fő oka, amint az már a 2014-es híradásokból is kiderült, a bankjegyek biztonsági elemeinek korszerűsítése volt.

Az új bankjegyek korszerűbb biztonsági elemei a mobileszközökre letölthető, december 12-én bejelentett ForintApp segítségével „műszeresen” is pillanatok alatt bevizsgálhatók. Az alkalmazás – mint az MNB oldalán közölt ismertetőből kiderül – két funkcióval rendelkezik. Egyrészt a forint bankjegyek előoldaláról készített fénykép segítségével lehetőséget biztosít azok valódiságának vizsgálatára. Másrészt az egyes forint bankjegy címletek hátoldali képéhez kapcsolódóan kiterjesztett valóságélményt nyújt, mégpedig a nevezetes kastélyok és várak térhatású megjelenítésével. Pataki Tibor egyébiránt a hamisításokkal kapcsolatban kedvező fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi évekre a hamisítások száma a korábbi mennyiség ötvened részére csökkent. Más szavakkal: ma egymillió bankjegyre évi egyetlen hamisítás jut. Ami azonban még mindig 900 darab hamis címlet, ami például csupa 20 ezresből 18 millió forintot jelent. Ám a jegybank honlapja szerint az új bankjegyek eredetisége szabad szemmel is ellenőrizhető. Az alábbi öt biztonsági elem ellenőrzésével segédeszközök nélkül is könnyen megállapíthatjuk, valódi címlettel, esetünkben tízezressel van-e dolgunk. Az első a vízjel: a bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon Szent István király portréjának tükörképével egyező, sötét-világos átmenetekből álló vízjel látható, amelynek része a papír alapszínénél világosabb tónusú, függőleges 10 000 értékjelzés. Második a biztonsági szál: a bankjegyet fény felé tartva válik láthatóvá, a papír anyagában található.

Felületét nagyítóval vizsgálva az ismétlődő MNB felirat és a 10 000 értékjelzés olvasható. Mindkét oldalról ellenőrizhető. Harmadik a színváltó nyomat: a bankjegy előoldalának közepén található motívum mozgatás hatására aranyról zöld színűre változik, a két szín egyértelműen megkülönböztethető egymástól. Negyedik a rejtett kép: a bankjegy hátoldalának bal szélén található rozettában, a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva egy H betű jelenik meg. Ötödik a metszetmély nyomtatás. A bankjegyek főbb nyomatain a papír síkjából kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű és tapintással jól ellenőrizhető. Az MNB sajtótájékoztatóján tehát elhangzott: a kivont 350 millió bankjegy helyett 900 millió új került forgalomba. Ez rávilágít arra a jelenségre, amelyről az utóbbi években a szakmai fórumokon is sok szó esik. Nevezetesen, hogy Magyarországon a GDP-hez viszonyítva a készpénz aránya évről évre újabb rekordmagas értékre ugrik. A gazdasági szaklapok elemzései szerint a forgalomban lévő készpénz mennyisége az elmúlt 10 évben mintegy 2,5-szeresére, 6100 milliárd forintra nőtt. Egyes elemzők szerint mindez a párnacihába vándorol. Az adatokból azonban az is kitűnik, hogy a forgalomban lévő készpénz és a háztartásoknál lévő készpénz aránya is elmozdulóban van – és nem a háztartások javára. Hogy akkor végül is hová vándorol a pénz? E fontos kérdésre éppúgy, mint a kezünkben tartott új bankjegyekre: 2020-ban érdemes lesz nagyobb figyelmet fordítanunk.