Bartos György Józsefnek a munkája a szenvedélye is

Honnan jött az életébe a művészettörténet iránti elkötelezettség?

– Gyerekkori hobbim volt a történeti regények olvasása. Mint Fejér megyei gyereket – Dégen és Kálozon laktunk – már akkor is nagyon bosszantott, hogy nekünk, magyaroknak, csak egy koronázótemplomunk maradt, illetve egykori fényéből ma már csak az alapok látszanak. Egyetemistaként kezdtem a Bazilika történetével foglalkozni. Sopronban és Fehérváron műemlékesként hivatásszerűen kutattam a városok történetét. A munkám egyben a szenvedélyem is. Nem csak a Királyi Bazilikának jutott mostoha sors, épületeink sok értékes részlete eltűnt. Ezek feltárásán dolgozunk kollégáimmal, régészekkel, művészettörténészekkel, építészekkel, restaurátorokkal kiegészülve. A műemléki helyreállításokat megelőző kutatások teszik ki a munkánk fő részét. Sok helyszínen nagyon sokféle korból származó és különböző funkciójú épületekkel foglalkozunk. Gyakorlatilag a fennálló épületek falait vizsgáljuk és visszahámozzuk a korábbi korszakok rétegeiig és javaslatot teszünk arra, hogy a legértékesebbek legyenek bemutatva, helyreállítva.

A munka során elengedhetetlen, hogy az ember csapatmunkában helyt tudjon állni?

– Ez mindig csapatmunka, az eredmény sokszor azon múlik, ki tudja jobban érvényesíteni a maga véleményét, értékrendjét. A Királyi Bazilika maradványaival való foglalkozás egy most már több mint 20 éve alakult kutatócsoport munkája, melyben én is részt veszek. Reméljük, az Árpád ház-program keretében tervezett kőtárkiállítás megvalósul, ebben mindannyiunk munkája benne van.

Mikorra várható ennek megvalósulása?

– Talán 2022-re megnyílhat. A kiállítástervek és forgatókönyvek készítése már folyamatban vannak, de pontos információink még nincsenek.

Több kutatási területtel is foglalkozik: építészettörténet, várostörténet, kastély- és templomépítészet. Tudna egyet választani, ami szívügye?

– Ez elég nehéz, de szerencsémre nagyon sok jelentős épület kutatásával kellett már foglalkoznom. Amivel most hivatali munkaként a Nemzeti Kastélyprogram néhány helyszínén dolgozom, a megyében az a dégi Festetics-kastély, ami az egyik kedvencem. Emellett a polgári és az egyházi építészet is közel áll hozzám.

Részt vett a csóri prépostság épületeiben felhasznált római oszloptöredékek felkutatásában.

– Írott források szóltak arról, hogy a 18. században még láttak Csóron a kastély melléképületeinek falában két gránitoszlop töredéket. Olyan gránitoszlopokat, amik a Nemzeti Emlékhelyen (a Romkertben) és a Halesz parkban a mai napig is állnak. Ezek eredetileg római oszlopok voltak, amiket úgy tűnik – mint ókeresztény emlékeket – beépítettek Szent István korában a templom épületébe. Ebből két töredék az, ami Csórra került és ott sikerült őket megtalálni.

2000-ben készített egy 12. századi díszes ívekből összeállított rekonstrukciót, amely esetlegesen Szent Imre kápolnája lehetett. Mi ihlette ezt?

– A kőfaragványokkal való foglalkozás során egy kőcsoportot próbáltam összeállítani, rekonstruálni, hogy milyen szerkezet lehetett. Ez alapján a díszítésből arra lehetett következtetni, hogy ez egy árkádíves vagy baldachinos építményhez tartozott. Az ásatás eredményeit látva úgy gondoltam, hogy ez a Szent Imre sírja fölött többször átalakított oltár, kápolna lehet, de felmerült az is, hogy esetleg ezek egy nagyobb szentély építmény részei voltak.

Biztosak lehetünk a Szent Imre kápolna létezésében?

– Írott adatok említik. Szinte biztos, hogy a sírjánál, a Királyi Bazilikában, egy edikula állt Szent Imre tiszteletére, ami egy kisebb méretű kápolnát, templomot jelenthet. Ez lehetett akár a ma Szent Anna-kápolnaként ismert épület is.

Hol helyezkedett el a feltételezések szerint a Szent Imre kápolna?

– A szentély déli oldalán a főhajó déli árkádsorában, az első árkádnyílásban egy olyan sírhelyet sikerült feltárni a korábbi kutatások során, hogy meg tudták állapítani, ez nem egy egyszeri temetkezés volt, hanem körülötte olyan pódiumot és kiemelt tiszteletről tanúskodó építményeket hoztak létre, melyet Szent Imrének tulajdonítottak.

Melyik kutatását tekinti a legnagyobb szakmai sikerének?

– Egyet nehéz kiemelni, de a Siklósi vár kutatása és az ott feltárt részletek – többek között egy 1460-as évekből származó Krisztus dombormű – megtalálása személyes sikeremnek mondható. Sopronban a főtéren álló templom kutatása és a székesfehérvári Székesegyház építéstörténeti vizsgálata is fontos számomra.

Milyen kutatási tervei vannak az elkövetkező évekre?

– Nehéz tervezni a mai világban, különösen műemlék ügyben. Székesfehérvár belvárosában több olyan tervezett helyreállításról is tudok, amihez szeretnék csatlakozni. Az egykori jezsuita, majd ciszterci rend épületében az Árpád-ház-kiállításhoz kapcsolódóan átalakításokat terveznek. Ezeknek a művészettörténeti kutatómunkájában is részt fogok venni. Emellett Fejér megye klasszicista templomainak adattárát szeretnénk megírni kollégáimmal.