Sziklára épül, de nem csak kövekből

Az 1938. május 30-a óta basilica minor rangot viselő székesegyház felújítási munkálatai miatt a megemlékezésre idén is a Szent Imre-templomban került sor, ahol Spányi Antal megyés püspök a nem csupán kőből, de a hívek odaadásából is épülő egyház kettős ünnepéről beszélt. Az épületről szólva elhangzott: Mária Terézia 1777-ben megalapította ugyan a fehérvári püspökséget, ezzel pedig a belvárosi plébániatemplom székesegyházi rangra emelkedett, ám annak helyreállított épületét csak 153 esztendővel ezelőtt, 1866. november 25-én szentelhette föl Simor János győri püspök. Szentbeszédében a főpásztor a lelkekben épülő egyházra utalva, megszólítva a 16 világi lelkipásztori segítőt, a Nagykarácsonytól Pusztaszabolcsig, a megye minden részéből érkezett nőket és férfiakat arra emlékeztette: megbízatásuk nem kiváltságot, hanem elsőként szolgálatot jelent.

A kőből épült templom azonban – főleg, ha a Szent István-székesegyházról van szó – nem csupán az egyházi szolgálat kitüntetett helyszíne, hanem jelentős kultúrtörténeti érték is, amelynek megóvása időről időre áldozatokat kíván a közösségtől, amelyet gazdagít. Mint Spányi Antal utalt rá, a mostani, tudományos igényű restaurátori munka volumenében a 153 évvel ezelőtti helyreállítással vetekszik. A 2022-re elkészülő teljes belső rekonstrukció jelen állása szerint egyébként a freskók feltárásának és tisztításának munkafolyamatai közelednek befejezéshez.

Mint pár nappal ezelőtt a megyés püspök személyesen is meggyőződhetett róla: a szentély második boltszakaszában lévő freskón az egyházmegyéket alapító Szent István alakja szinte teljesen ép, eredeti állapotában került elő a több évszázad alatt lerakódott porréteg és átfestések alól.