Kinek nagy üzlet a fekete péntek?

Sőt, az már a jobbik eset, ha csupán a méltóságukat. Ugyanis a „black friday” elnevezés, amely először 1961-ben, a philadelphiai rendőrség szóhasználatában jelent meg, eredetileg a vásárlók rohamával összefüggő közlekedési balesetek és erőszakos cselekmények kiugróan magas számára utalt. Ám a hálaadás utáni első péntek, a Black Friday a tengerentúlon, mint a karácsonyi nagybevásárlások hagyományosan első napja, sok évtized alatt pozitív branddé alakult. Mire hozzánk a fekete péntek a 2010-es évek elejére megérkezett, jelentése már egyértelműen a hihetetlenül olcsón megszerezhető minőségi termékek vonzó képzetével forrott össze. Azonban tudjuk, az „olcsón jót” ígérete kezdettől a megtévesztők csalija is. Írásunkban a Gazdaságkutató Zrt. (GKI), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Fejér Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédőinek (FMKH) tanácsai alapján fogalmaztunk meg néhány szempontot a lehetséges rengetegből, hogy mire érdemes ügyelni az előttünk álló hétvégén.

Kedvezmény nélkül bizony nem fekete

Hogy a kereskedők vagy a vásárlók akarják-e jobban az őrült akciók napját, az nem eldöntött. Mindenesetre beszédes tény, amit a GKI friss jelentése is megerősít, hogy idénre a kereskedők többsége egész hétvégésre bővítette a fekete péntekhez kapcsolódó kedvezmények érvényességét. Sőt, egyesek már november eleje óta fekete péntek szezonról beszélnek, a hónap során pedig több web­áruház is tartott „első” fekete pénteket – mintha több is volna belőle. A GVH állásfoglalása szerint kedvezményességet sugallni tényleges kedvezmények nélkül megtévesztés. Így, figyelembe véve, hogy a fekete péntek és a kedvezményesség a közfelfogásban mára rokonértelmű fogalmakká váltak, megtévesztő lehet a fekete péntek elnevezés alkalmazása olyan napokra, amelyeken az árak ténylegesen nem kedvezményesek.

Mit iszik a tehén?

Ismerős a régi beugratás: ha valakivel tízszer elmondatjuk azt a szót, hogy „fehér”, majd megkérdezzük tőle: „mit iszik a tehén?”, nagy valószínűséggel azt mondja: tejet. Mára kiforrott marketingtechnikák állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a vásárlás pillanatára a fogyasztó kellően előkészített legyen olyan vásárlói döntések meghozatalára, amelytől előhangolás nélkül jó eséllyel elzárkózott volna. Nem árt tehát észben tartani: a megtévesztés és a megtévedés közötti átmenet finom, nem hibáztathatunk minden­ért másokat. Jobb észnél lenni, már a vásárlást megelőzően konkrétan meghatározva, mire van szükségünk. Egyébiránt könnyen behúzhat a karácsonyi vásárlási láz, amely olyannyira általános, hogy a statisztikák tanúsága szerint ilyenkor még egy átlagos akkumulátor-szaküzlet forgalma is megtöbbszöröződik. Pedig viszonylag kevesen indulnak el reggel azzal a vággyal, hogy másfél voltos rúdakkut vásároljanak.

De annyira olcsó volt!

Utólag fölöslegesnek ítélt vásárlás esetében is vigaszt nyújthat a tudat: legalább árelőnyre tettünk szert. Jobb azonban ezt is előre ellenőrizni. A GVH és az FMKH egybehangzó állásfoglalása szerint is megtévesztő ugyanis, ha az ígért kedvezmény csak látszólagos. A kezünk ügyében lévő okos eszközön pár pillanat alatt ellenőrizhetjük, hogy az adott ár az összehasonlító oldalak adataival összevetve is kedvezményesnek tűnik-e. Ha az derül ki: az árleszállítás csak az adott üzlet saját korábbi áraihoz képest eredményezett alacsonyabb árat, álljunk odább, vásároljunk másutt. Ha azonban az derül ki: még azokhoz képest sem igazán kedvezményes, bejelentést tehetünk a fogyasztóvédőknél, hiszen a vásárlók megtévesztését az adott kereskedő jó eséllyel megvalósította.

Váratlan többletköltségek

Előfordulhat olyan is, hogy a termék valóban kedvezőbb áron elérhető, azonban lopakodó járulékos költségek veszik körül. Például a neten rendelt, korábban csomagküldési díj nélkül postázott holminak hirtelen kiszállítási díja „keletkezik”. Ezzel kapcsolatban a GVH lapunknak úgy foglalt állást, hogy „amennyiben a fogyasztó számára – a megjelenés egyedi körülményeit tekintve – időszerűen és egyértelműen kiderül a szállítási díj ténye és mértéke, az ilyen gyakorlat fogyasztóvédelmi szempontból nem kifogásolható.” Kifejezetten megnyugtató, hogy ugyanezen kérdéssel kapcsolatban az FMKH így nyilatkozott: „A hatóság nem tapasztalta azt a gyakorlatot, hogy a korábban ingyenes kiszállítás az akció idejére fizetőssé válik.”