Negyvennyolcadjára vonultak utcákra Mezőszilason

Tíz lovas, három traktor, három kocsi és egy hinta, készült a gyors számvetés, amelyből az is kiderült, mindössze három dégi lovas segítségét kérték a mezőszilasiak, a többiek helyből érkeztek. Mindig is így oldották, oldják meg a szüreti felvonulást. A menetelők száma száz fő körül mozgott. Köztük a hagyományos „alakok”, vagyis a kisbíró, a bíró és a bíróné is helyet kaptak az eseményen; a bemutatott műsorfolyamban a gyerekek adtak elő a mesét – Varga Dorina tanítása –, a néptáncosok pedig meglepő mód néptáncoltak. (Étkeztek is, az önkormányzat támogatásával.) Azonban ez utóbbi felvonulók másképpen is főszereplői voltak az eseménynek: nekik, pontosabban utódaiknak, leendő tagtársaiknak gyűjtöttek a szervezők a rendezvényhez kapcsolódva.

Horváthné Gogán Jolántól tudjuk: ezáltal mintegy hetvenezer forinttal gyarapodott a költségvetésük, amely – egy pályázati forrással közösen – lehetővé tette, hogy négy színű, népviseleti ruhához, valamint kötényekhez és blúzokhoz való anyagot tudjanak vásárolni. A tervek szerint – amenynyiben a munkaügyi központ támogatja – három hónap időtartamra varrónőt is foglalkoztatni tud majd a táncosokat felkaroló Németh László Kulturális és Ifjúsági Egyesület. E varrónő volna a ruhák mestere. Jelenleg tizenkét felnőtt, illetve nyolc – 14 és 18 év közötti – lány ifjúsági néptáncos tagja van az adott csoportnak; az összegyűjtött összegből és alapanyagokból pedig 20–22 fő részére tudnak ruhát varratni. Mind új tagokra várnak! Az öltözetek – és viselőik – a tervek szerint jövőre Hollandiában, Görögországban és Erdélyben mutatkoznak meg – értesültünk a főszervezőtől. Ugyancsak tőle tudjuk: a gyermekekkel az általános iskolában szintén szakavatottak foglalkoznak, s a településen a néptánc mellett a modern tánc is egyre népszerűbb.