Királykoronázó város

2019.09.07. 07:00

Tudományos emlékkonferenciát rendeztek Siklósi Gyula régész előtt tisztelegve

„Eleinte Magyarországnak fővárosa lévén” – ezzel a címmel tartott pénteken tudományos konferenciát Siklósi Gyula régész előtt tisztelegve a róla elnevezett várostörténeti kutatóintézet.

Majer Tamás

Siklósi Gyula munkái halála után is hatnak

Kulcsár Mihály régész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója köszöntőjében kifejezte, Siklósi Gyulára úgy a legméltóbb emlékezni, ha az utódok megmutatják, mi módon képesek sáfárkodni az ő tudományos örökségével, hogyan tudják követni az őáltala – Székesfehérvár történetének kutatásában – kijelölt utat.

Szabados György olvasata szerint nincs forrás esztergomi koronázásról

– Tudjuk jól, hogy Gyula fehérvári szívvel végezte kutatásait – mondta róla Kulcsár Mihály.

Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy Siklósi Gyula személyisége, életútja összeköti a fehérváriakat. Ő is a szakmai munka hasonló folytatására hívta föl a figyelmet. Rámutatott, hogy a mester munkái most, halála után is hatnak.

Vizi László Tamás, a konferenciát levezető történész az újragondolásról mint kutatói tettről, tevékenységről beszélt.

– Minden új nemzedék újragondolja azt, amit az elődei csináltak, újraolvassa a forrásokat, újraértelmezi a tényeket, új tényezők felkutatásával új dimenzióba helyezi azokat – fogalmazott.

Szabados György történész „Országnak nagy örömével” – Szent István székesfehérvári koronázásáról című előadásában éppen egy újraolvasást hajtott végre. IV. Kun László király egy 1274-es okleveléből sokan arra következtetnek – latin az eredeti forrás, természetesen –, hogy Esztergomban koronázták volt meg Istvánt. Szabados olvasata szerint az oklevél szövege ezt nem írja, csak annyit, hogy az esztergomi érsek koronázott.

Szabados György szerint az államformaváltásra készülő István nagyfejedelem 997–1000 között építette fel a bazilikát, ahol 1000 végén megkoronáztatott Fotó: Nagy Norbert

Fehérváron koronozták Istvánt (?)

Ellenben van olyan forrás, amely Székesfehérvárt említi István koronázási helyéül, az előadó Laskai Osvát ferences szerzetes 1497-es keltezésű szövegét citálta. Szabados úgy véli, hogy az eseményrend logikája is ezt támogatja, hiszen István esztergomi és Orseolo Péter székesfehérvári megkoronázása esetén I. András és minden királyutóda az esztergomi helyszínhez kellett volna hogy visszatérjen, de ez nem így történt. Székesfehérvár a koronázóváros.

Szabados szerint továbbá István bulgáriai hadizsákmányból „megadományozta” és nem megalapította a bazilikát 1018-ban vagy korábban. A történész szerint az államformaváltásra készülő István (keresztsége előtt: Vajk) nagyfejedelem 997–1000 között építette fel a bazilikát. Kulcsár Mihály további szempontokkal szolgált István koronázási helyének azonosításához, szerinte is Székesfehérváron lett király István. Szabó Zoltán építész a királyi bazilikáról, Petkes Zsolt régész fehérvári Árpád-kori temetőkről beszélt. Friss kutatási eredményekről számolt be két fiatal régész, Reich Szabina és Szőllősy Csilla is.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget