Három nemzetiség él együtt egy településen: Mányon

Szabó Zoltán polgármester és hattagú testülete irányítja a kétezerötszáznegyven lakosú Mányt, cigány és német nemzetiségi önkormányzat közreműködésével. A lakosságot is három nemzetiség alkotja, korántsem olyan identitással avagy elkülönüléssel, mint haj­danán. A családnevek utalnak leginkább a múltra, s jó értelemben használják a sokféleséget a sokszínűség pozitív megvalósítására.

Szabó Zoltán 2002-2006 között polgármesterként néhai édesapja közéleti nyomdokaiba lépett, 2014-ben ismét az önkormányzat élére került, sorolja az elmúlt ciklus történéseit, fejlesztéseit. Idősb Szabó Zoltánnak köszönhetően állítottak Mányon az országban elsőként Antall József miniszterelnökünknek köztéri szobrot, Melocco Miklós turulmadara ékesíti az első és második világháborús emlékművet.

További óvodai csoportot kívánnak kialakítani

Az iskola német nemzetiségi tanintézet, szeptembertől átveszi fenntartását a német nemzetiségi önkormányzat, ők pályázhatnak jelentős fejlesztésekre ezután. Szabó Julianna igazgatónő tősgyökeres mányi, a két „ősvonalat” egyesíti személyében, miként több helyi tanerő. A számos civil szervezet a hagyományápolásban, táncban, sportban, zenélésben, a lovassportban mutat erőt, a rendezvényeken bizonyítván az önszerveződés jelentőségét.

Az óvoda felújítására és újabb csoportszoba kialakítására 60 millió forint és tizenöt millió forint önerőt fordítottak, s ez utóbbit fontosnak tartja hangsúlyozni a polgármester. A pályázatok elkészítéséhez százezrek szükségeltetnek, általában többmilliós önerőt is fel kell mutatni a támogatások mellé, utal Szabó Zoltán az önkormányzat felelősségére. Több közintézmény energetikai felújítására, nyílászárókra, napelemekre, szigetelésre 190 millió forint támogatást nyertek, öt-tíz milliós önerővel megtoldva a beruházásokat. További óvodai csoportot kívánnak kialakítani, s ezzel párhuzamosan mini bölcsődét pályázatból.

Folyik a megvalósítás

Mányon a romák hagyományosan a Mátyástelepnek nevezett részen laknak. Régen nagyon szerény körülmények között, kicsiny házakban húzódtak meg a nagycsaládok, s bár a falu többségi társadalmával alapvetően békében éltek, az elkülönülés tetten érhető volt. A telep egy része szeg­regátumnak nevezhető szociológiai szempontból, mond­ta el a polgármester egy nagyszabású, sikeres pályázat kapcsán. Bár időközben itt is szembetűnőek a változások, javultak az életkörülmények, a házak nagyobbak és komfortosabbak, autók állnak előttük, tanulnak a fiatalok, sok a vegyes házasság. Szociális bérlakás építésére, három új lakás és a Csillagpont nevű, közösségi célú épület kialakítására 192 millió forintot nyert az önkormányzat, folyik a megvalósítás. Ugyanezen területen a szegregáció felszámolására, humán célokra további 190 millió forint támogatást fordíthatnak, a többi között Csillagház néven közösségi találkozóhelyet kialakítva az integráció jegyében. Tanfolyamok, oktatás, képzések, egészségügyi szűrések, kulturális és közösségi rendezvények zajlanak – a hároméves programból egy év már letelt. Az érintettekkel közösen szociális munkások készítettek fejlesztési tervet az önkormányzat aktív közreműködésével.