Minden, ami mentő – Regionális mentőnapot tartottak Bicskén

Pálffy Károly polgármester, Bálint Istvánné alpolgármester, Kutenics Péter bicskei mentőállomás-vezető és a munkában helyettese, Szoboszlai Zoltán mentőápoló bajtársi minőségben hívták vendégségbe az önkormányzat és a helyi mentősök nevében a regionális főorvos-igazgató Vörös Pétert és a Fejér megyei vezető mentőtisztet, Reszegi Imrét. Az esemény fővédnöke a megyei közgyűlési elnök, Molnár Krisztián volt. A helyi mentősök vehették át az önkormányzattól az idén alapított díjat, amelyet a hajdani legendás mentőállomásvezető Bazsinka József emlékére alapítottak.

Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék mentőszolgálatai alkotják az OMSZ ezen régióját, a bicskei mentőállomás megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából szervezték itt a regionális mentőnapot. Kutenics Péter mentőállomás vezető, mentőtiszt azt mondja, akik itt találkoznak ma – mentős bajtársak, tűzoltók -, félszavakból értik egymást… A „kívülállókkal” pedig jellemzően bajban, balesetben, vészhelyzetben találkoznak, ezúttal azonban laza a nap, könnyű a hangulat, a családtagok is beszélgetnek, ismerkednek. Szoboszlai Zoltán, a bicskei mentőállomás mentőápolója főállásban, s önkéntes tűzoltó – szemmel láthatóan karizmatikus személyiség, de ebben a körben ki nem az? Zoltán édesapja, Szoboszlai László huszonkilenc éve kezdte Bicskén, most vonul nyugdíjba. Bálint Istvánné alpolgármester az egészségügyben lett felnőtt, neki különösen szívügye mindkét segítő szervezet elismerése, mondja. Az ő hathatós támogatásával fogtak gyűjtésbe a bicskei tűzoltóknak szerkocsira, a mentősök az ünnepnapi bevételt felajánlották a tűzoltó bajtársaknak e célra.

Talán nem tudják sokan, világelső Magyarország a rohamkocsi-szolgálat megszervezésében! Budapesten történt ez 1954-ben, amerikai (!) International márkájú kocsikkal. S ha már az élenjárás: Európában másodikként alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), majd 1927-ben a Városok és Vármegyék Országos Mentő Egyesülete (VVOME) 1927. május 10-én. Ezek összevonásával született meg 1948-ban az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), a hagyomány szerint május 10-én, a mentősök napja ez a dátum azóta. A helyi vonatkozás sem akármi, Bazsinka József, a helyiek és a környékbeli települések hétköznapi hősökről szóló történeteinek legendás mentőse és állomásvezetője ötven éve lépett szolgálatba Bicskén, a friss intézmény élén 1969-ben. Hosszú évtizedeken át szolgált, emlékére alapította az önkormányzat a Bazsinka József-díjat, amit első ízben most Pálffy Károly polgármester adott át a bicskei mentőállomás gárdájának, elismerésül áldozatos munkájukért. Az OMSZ az állomás ötvenedik évfordulójára helyezett Bicskén szolgálatba egy vadonatúj Mercedes Sprinter esetkocsit – cirka 30 millió forint a kocsi, 15-20 milliós a felszerelése. Vörös Péter főorvos, regionális mentő-igazgató és Reszegi Imre Fejér megyei vezető mentőtiszt kedvtelve nézegetik a bajtársakkal és az önkormányzatiakkal a „szépséget”.

A retró-fronton nagy a sikere a régi mentőautóknak, az idősebbeknek ezért, a gyerekeknek azért. A lengyel Nysa felszerelését Szoboszlai László mutatja be, maga is mosolyog rajta. Igen, akkor a mentős küzdelme, lélekjelenléte, tapasztalata pótolta a műszerek és eszközök hiányát. A mai kocsik… Olyan, mondják többen, mintha Trabantból valaki Porschébe ül át… A szovjet UAZ-mentő és az NDK-beli (a szocialista Németország neve volt) Robur rohamkocsi a fővárosi Markó utcai Kresz Géza Mentőmúzeumból érkezett az ünnepnapra, az elképesztő tudású mérnökkel, Mészáros Attilával. Izgalmas, hiteles információkkal szolgál a mentőrádióról (is) – Storno svéd márka, a jogutód szállítja ma is a magyar mentőkbe a zárt frekvenciájú eszközt.

A Budaörsről leszálló helikopter rövid leszállást hajt végre, amúgy innen is azonnal riaszthatnák, ha szükség lenne rá. Miként a szolgálatban álló bajtársakat, s a kocsikat. Nincs szünet. Rend van, feladat és kötelesség. Mi ünnepeltük hát a mentősöket, ők nemigen szokták magukat. Ezért is jár a köszönet.