2019.04.30. 14:00
Barnabás Beáta kutató fő feladata ma már a tanácsadás, közvetítés
A Széchenyi-díjjal is elismert biológus kutató, az MTA főtitkárhelyettese, Barnabás Beáta lett a város idei díszpolgára.
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese bekapcsolódott a kulturális és a közéletbe is Fotó: Szigeti T.
Barnabás Beáta laudációjából igen gazdag szakmai életút rajzolódik ki. A ranglétrát végigjárva a martonvásári kutatóintézet biológiai szekciójának munkáját is irányította, tudományos igazgatóhelyettes volt. Akadémiai doktori címet 1989-ben szerzett, tudományos és szakmai publikációnak száma több mint háromszáz. Egykori egyetemén, az ELTE-n oktatóként is tevékenykedett. A ’80-as években több külföldi helyszínen volt vendégkutató.
Az innovációs centrum szakmai felügyeletét látja el
Barnabás Beáta lapunknak úgy nyilatkozott: óriási meglepetésként érte a díszpolgári cím. Nagy megtiszteltetés számára, különösen, hogy csak öt évig élt Martonvásáron. Odakerüléséről így mesélt:
– Már egyetemi hallgatóként is a kutatóintézetben dolgoztam nyári gyakorlat keretében három éven keresztül. Miután diplomáztam és 1972-ben megnyílt a Fitotron, fölajánlottak nekem egy kutatói státuszt. A kutatói életforma olyan, hogy nem mindig lehet délután négy vagy öt órakor befejezni a munkát, ezért nagyon szerettem volna helyben lakhatási lehetőséget. Abban a periódusban, amikor édesanyám elkezdett betegeskedni – s nagyon megterhelő volt egyszerre dolgozni és őt ápolni, naponta Budapestre ingázni –, kaptam egy kétszobás szolgálati lakást, ahová édesanyám is odaköltözött. A martonvásáriaktól nagyon sok segítség érkezett, még ma is elérzékenyülök, ha erre gondolok. Aki csak tudott, az támogatott bennünket az orvostól kezdve a gyógyszerészen át a helyi étterem vezetőjéig. Emellett az önkormányzatnál is igen segítőkészek voltak.
Közös projekteken tudnának dolgozni
Barnabás Beáta végül édesanyja halála után négy évvel, 2006-ban költözött vissza Budapestre. Mivel munkája mellett mindig is bekapcsolódott a martonvásári közéletbe és a kulturális életbe is, a helyiekkel megmaradt a jó kapcsolat. Amióta pedig akadémiai főtitkárhelyettesként tevékenykedik, azóta ő látja el az MTA Agrár-innovációs Centrum létrehozásának a szakmai felügyeletét. Így még szorosabbá vált a kapcsolat a városvezetéssel, s mindkét fél azon van, hogy az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) fejlesztése olyan irányba haladjon, ami biztosítja a fejlődést a kor kihívásainak megfelelően a jövő generációi számára – fejtette ki.
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi reformja kapcsán az agrárkutatással foglalkozó intézetek az Agrártudományi Kutatóközpontban egyesültek, de különböző telephelyeken. A közelmúltban ahhoz kaptak anyagi támogatást, hogy a más-más kutatási területeken dolgozó munkatársak egy épületen belül folytathassák a kutatómunkát a jövőben, így közös projekteken tudnának dolgozni, és jobban kihasználható lenne a korszerű műszerpark is. Fontos tehát, hogy olyan kutatási projektek legyenek, amelyeket együtt tudnak folytatni, mivel ez növelheti az innovációs lehetőségeket – fogalmazott Barnabás Beáta.
A főtitkárhelyettes kutatási területei a növényi sejtés szaporodásbiológia, illetve a biotechnológia (az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Növényi Sejtbiológiai Osztályának a vezetője is volt közel tíz évig – a szerk.). Akadémiai pozíciója mellett aktívan ugyan már nem vesz részt kutatásban, de ha ideje engedi, akkor hetente egyszer elmegy az egykori osztályához konzultálni. Fő feladatának azonban a közvetítői, tanácsadói szerepet tekinti. Azt vallja, hogy a kutatómunkát is százszázalékos erőbedobással érdemes csinálni, és ehhez hasonló felelősség a kutatói utánpótlás kinevelése, hogy a felnövekvő generáció megfelelő tapasztalattal, hivatástudattal és támogató környezetben folytassa a megkezdett munkát.