A szerves, hasznosítható hulladékot csökkentsük

2019.04.07. 07:30

Égetés helyett komposztáljunk!

Az országban évente keletkező körülbelül 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék mintegy 30 százaléka biológiailag lebomló szerves anyag, amely komposztálható, hasznosítható. Ennek a hulladéknak a természetbe való visszajuttatásával – egy kis odafigyelés és munka mellett – a benne rejlő anyag- és energiatartalom hasznosulhat.

Borsányi Bea

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkálatok – metszés, fűnyírás –, amelyek során zöldhulladék is keletkezik. Sajnos az egyéb illegálisan lerakott szemét mellett sokszor a zöldhulladékot is kiteszik az erdő vagy az út szélére, jobb esetben nejlonzsákokba gyűjtve elvitetik a kukásokkal. A kitett zöldhulladék lebomlik ugyan, tehát kevésbé környezetszennyező, de sokkal értékesebb lenne, ha megtartanák és komposztálnák, hiszen a kertben aranyat ér: ha kiszórják a komposztálás során képződött humuszt a fák tövébe, virágokra, fűre, hogy mást ne említsünk, nem kell szintetikus műtrágyát vásárolni, használni. Magáról a komposztálásról már többször írtunk a Hírlap hasábjain is, így most nem is a komposzt helyes összetételéről, illetve a megfelelő körülmények biztosításáról szeretnénk szólni, inkább magának a komposztálásnak a fontosságára szeretnénk ismét felhívni a figyelmet, és arra, hogy komposztálni nem csak vidéken vagy családi házak kertjében lehet: az igazán elszántak akár az emeletes ház erkélyén is belefoghatnak a kommunális hulladék átalakításába. Igaz, ez azért jóval macerásabb, mint a kerti változat, mert egy lakótelepi lakásban kevésbé állnak elő azok a vegyes összetevők – csak a konyhai hulladékból gazdálkodhatunk –, amelyek a megfelelő nitrogén-szén arány létrehozásához kellenek, a talajban meglévő számos mikroszervezet hiányáról már nem is beszélve.

Nemcsak magunknak, de környezetünknek is jót teszünk, ha égetés helyett a komposztálás mellett
döntünk: nem árasztjuk el füsttel a szomszédokat, és nem károsítjuk a levegőt
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Sokkal reálisabbnak tartom a balkonkomposztálásnál azt, hogy ha megvan egy lakóközösségben a szándék, akkor összefognak, és a közeli park egyik eldugottabb sarkában vagy a ház aljában létrehoznak egy egy köbméteres komposztálót. Volt erre pozitív példa Fehérváron is, a Kelemen Béla utcában, ahol néhány évig ment is a komposztálás, de aztán a szomszédos lépcsőházak ellenállása miatt elbukott a dolog, és meg kellett szüntetni a komposztálót – mesélte Gárdonyi László irodavezető, a Gaja Környezetvédő Egyesület tanácsadója. Pedig a jó komposzt nem büdös, ugyanis abban nem rothadás, hanem korhadás megy végbe.

Ha annyira szerencsések, hogy van kertjük, szinte vétek, ha nem komposztálnak. Ha csak annyi a cél, hogy csökkentsék a hulladéklerakókba, égetőkbe vagy a szennyvíztisztítókba kerülő szerves, hasznosítható hulladék mennyiségét, a kerti komposzt kiváló megoldás. A komposztálásba – ha nem minőségi humusz előállítása a cél – nem kell nagy energiákat befektetni, a komposzt szépen lassan magától is megérik. És még egy adalék, hogy miért nem érdemes elégetni a kerti zöldhulladékot: egy kis kupac félig nedves fű vagy falevél többórás égetésével annyi káros anyagot bocsátanak a levegőbe, amennyit kétszáz busz vagy teherautó enged ki. Ezzel pedig jócskán hozzájárulnak a levegőben a szállópor-koncentráció szintjének emelkedéséhez, ami manapság amúgy is sokszor az egészséges határérték felett van. Ne mérgezzék se magukat, se gyer­mekeiket, unokáikat!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában