Székesfehérváron vettek végső búcsút Koós Ottótól

A székesfehérvári Hosszútemetőben pénteken kísérték utolsó útjára vitéz nemes békei Koós Ottó alezredest, aki életének 104. évében, március 5-én hunyt el

MTI

Székesfehérvár, 2019. március 22. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (második sor b) és Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke (második sor b2) a 104 éves korában elhunyt vitéz nemes békei Koós Ottó magyar királyi százados, nyugalmazott alezredes temetésén a székesfehérvári Palotai úti Hosszútemetõben 2019. március 22-én. Koós Ottó, aki a legidõsebb Ludovikás tiszt volt, 2019. március 5-én hunyt el. MTI/Illyés Tibor

Fotó: Illyés Tibor

A katonai tiszteletadással rendezett búcsúztatáson felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök részvétüzenetét, ebben a kormányfő azt írta: „Minden nemzetnek szüksége van példaképekre, akikre felnézhet, hősökre, akik nemcsak átélték a viharos XX. századot, de kitartásukkal és lelkierejükkel felül is kerekedtek a megpróbáltatásokon.” A kormányfő rámutatott: vitéz nemes békei Koós Ottó életét és gondolkodását mindvégig ludovikás neveltetése határozta meg, hiszen a fronton és a hátországban egyaránt becsülettel szolgálta hazáját.

Koós Ottót 1938. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá. A székesfehérvári magyar királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezrednél kezdte meg csapattiszti szolgálatát. Részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, valamint a kárpátaljai had

műveletekben. 1941-ben századparancsnokként vonult a megszállt ukrán területekre. 1944-ben százada élén vonult a Kárpátok előterében levő hadműveleti területre, ahol októberben szovjet hadifogságba esett az Ungvár melletti Árok községben. Megjárta a sztálingrádi és a szverdlovszki lágereket, 1955. november 20-án adták át a magyar igazságügyi szerveknek, akik szintén börtönbe vetették. 1956. október 8-án – 4364 nap fogság után – szabadult a budapesti gyűjtőfogházból.

Székesfehérvár, 2019. március 22.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (második sor b) és Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke (második sor b2) a 104 éves korában elhunyt vitéz nemes békei Koós Ottó magyar királyi százados, nyugalmazott alezredes temetésén a székesfehérvári Palotai úti Hosszútemetõben 2019. március 22-én. Koós Ottó, aki a legidõsebb Ludovikás tiszt volt, 2019. március 5-én hunyt el.
MTI/Illyés Tibor

Vitéz nemes békei Koós Ottó ludovikás bajtársaihoz hasonlóan megtűrt, másodrendű állampolgárként élt a kádári Magyarországon. Rendfokozatát 1991. március 15-én kapta vissza Für Lajos honvédelmi minisztertől, egyúttal őrnaggyá, majd alezredessé léptették elő. A rendszerváltozás után huszonegy kitüntetéssel ismerték el helytállását és közéleti tevékenységét, ezek közül kiemelkedik a Vitézi Rend tisztikeresztje, az Aranykor Kitüntető Cím arany fokozata, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és a Kapisztrán érem.