Az illegális hulladéklerakás terén látható némi javulás Fejér megyében

A fotón az is látszik, ki hány zsákot töltött meg. S bár a kihívás nem Magyarországról indult, gyorsan ideért, és úgy tűnik, számos ember csatlakozott itthon is. Egyikük ­Török-Fésüs Dalma, aki párjával egy 3 éves kisfiút nevel. Ők egy hétvégi kirándulást kötöttek össze a szemétszedéssel, és egyórai munkával hárman mintegy 20 zsákot töltöttek meg lakóhelyüktől nem messze.

Nem gondolták volna

– Az volt a célunk, hogy sok emberhez eljusson a környezettudatosság fontosságának eszméje. Ugyanakkor a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk, hogy erről a kis családi szemétszedő akciónkról ilyen sok ember értesül: közel 400-an osztották meg és több mint ezren nyilvánították tetszésüket a fotóink kapcsán. Próbálunk környezettudatosan élni, bár meg kell valljam, a mai világban, ahol minden műanyag, sokszor nagyon nehéz, de azt vallom: sok kicsi sokra megy. Sokszor hiszik azt az emberek, hogy ők kevesek ehhez, és az a pici dolog, amit a környezetükért meg tudnak tenni, nem nagy dolog, így inkább bele sem kezdenek. Pedig igenis számít. Ha posztunkkal azt elértük, hogy valaki, aki látta, nem pöcköli ki a cigicsikket a kocsi ablakán, akkor már megérte – mesélte az édesanya, aki elárulta, ők idén is részt vesznek a Te szedd! akcióban is. Ez pedig éppenséggel a héten zajlik, a teszedd.hu internetes oldalon Önök is megnézhetik, hogy lakóhelyükhöz közel hol és pontosan mikor tudnak bekapcsolódni a szemét szedésébe.

Tájsebészet

– Kutatásokat még nem végeztek az okokat illetően, de valahogy a kelet-közép-­európai emberekbe mélyen bele van kódolva a szemetelés. Hiába tiltja törvény, és hiá­ba szigorítják a jogszabályi környezetet – az illegális szemétlerakás nemsokára szabálysértésből bűncselekménnyé válik – mégis sok helyen jellemző a hulladék lerakása erdőkben, mezőkön, közutak mentén. Ugyan az utóbbi években megfigyelhető valamilyen javulás, de messze vagyunk még a nyugati országoktól ezen a téren – ezt már Gárdonyi László, a Gaja Környezetvédő Egyesület tanácsadója, irodavezetője ­mondta, aki azonnal hozzátette, mindebben sokat segített a Te szedd! és a hozzá hasonló akciók, ám szemetet szedni nem csak egyszer kellene egy évben. Ezért indították az egyesületnél 2001-ben a Hulladék Munkaszövetséggel együtt a Tájsebészet című programot, amelyhez legutóbb is huszonkét megyei közösség csatlakozott. A cél az lenne, hogy a résztvevők egy évben egy napon át szedik a szemetet és 364 napon át fenntartják a tisztaságot.

– Számomra mindig nagy kérdés, hogy aki veszi a fáradságot és összeszedi otthon a feleslegessé vált holmikat, építési törmeléket, veszélyes hulladékot, azt bezsákolja és autóval elszállítja, miért nem a szeméttelepet veszi célba rakományával, és miért a természetben borítja azt ki? – teszi fel a kérdést Gárdonyi László, aki szerint a környezeti kultúra hiányossága mellett leginkább a pénz az oka ennek: az emberek jó része nem akar fizetni a hulladékkezelésért. Pedig ez is pont olyan szolgáltatás, mint a víz vagy az áram. Arról nem is beszélve, hogy ilyen költség nem mindennap adódik, és ha veszünk például egy konyhafelújítást, ahol építési törmelék is keletkezhet, a hulladék legális leadása – ami néhány ezer forintba kerül – csak töredékét képezi a teljes költségnek. Hogy megszaba­duljanak az egyéb felesleges holmiktól, lehetőség van a hulladékkezelő cégektől előre egyeztetett időpontban házhoz menő lomtalanítást kérni. Legtöbb esetben 3 köbméterig fizetni sem kell érte. A Zöld Bicske Nonprofit Kft. pedig már azt is vállalja, hogy legfeljebb négy autógumit, illetve olyan elektronikus cikkeket is elszállít, amelyeknek megvan a belseje.

– Nem szabadna rövidlátónak lenni. „Az én szemetem nem számít”, vagy „az nem nagy környezetszennyezés, ha egyszer elégetem a zöldhulladékot” hozzáállás világviszonylatban nyilván semmiség, de sok kicsi sokra megy. Azt is tudomásul kell venni, hogy ha nem fordítunk figyelmet a környezettudatos vásárlásra – például megvesszük a PET-palackos, zsugorfóliába csomagolt üdítőket –, mi magunk generálunk keresletet, amit a gyártók ki is fognak használni. A szemétkérdés természetesen igen összetett, ám ha mindenki a saját portáján rendet tesz és példát mutat – a jó példa pedig ragadós –, akkor van esélyünk arra, hogy előrelépjünk – mondta zárásként a Gaja Egyesület tanácsadója.